Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 31. (Békéscsaba, 2007)

A szabolcsi Reök ág 39. kép. Reök Iván (25.61) fiaival: Andor, Iván, Etele mekük született. A középső, az 1889. július 13-án született István keresztszülőségét a párizsi neves nagybácsi vállalta. A bejegyzés szerint a keresztszülők: „Munkácsy Mihály festesz és Papier Cecilia Párizsban." A gyermek megkapta a nagyhírű keresztszülők nevét is, így lett a teljes keresztneve: Mihály István Cecil Iván.

283 Amikor Munkácsy 1891-ben Magyarországon gyűjtött alakokat Honfoglalás című képéhez, körútjának egy részén a Zsilinszky családnál vendégeskedett Szentesen, és járták a környékbeli tanyákat. Zsilinszky 1889-1892 között Csongrád megyei, 1892-től zólyomi főispán volt, 1895-1905 között vallás- és közoktatásügyi államtitkár. Az Akadémiának előbb levelező (1878) majd 1899-től rendes tagja. Hosszú ideig volt előbb az evangélikus egyház békési esperességének felügyelője, majd bányakerületi főfelügyelő. Mint államtitkár ment nyugdíjba. 1906-ban Békéscsaba választotta meg országgyűlési képviselőjévé két cikluson át. Sokat tett Békéscsaba kulturális fejlődéséért. 1900-ban ő volt a Munkácsy temetésére alakult bizottság vezetője. Az 1890-es években ő is horgosi birtokosként szerepelt, 749 hold föld volt a nevén.

284 1925. október 6-án hunyt el. Az 1920-as évektől Mezőtúron volt birtoka. Felesége túlélte a II. világháborút, a háború után Mezőtúron halt meg 1948-ban.

285 Három fiúgyermeke közül Zsilinszky Antal a külügyminisztériumban dolgozott, 1937től a londoni magyar követség segédtitkára, majd titkára volt. Békéscsaba, evangélikus egyház anyakönyve. Zsilinszky Mihály életére vonatkozóan 1. Magyar életrajzi lexikon. Budapest, 1969. II. 1094-1095. L. a 225. jegyzetet! Mezőtúr, róm. kat. egyház anyakönyve. 97