Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 31. (Békéscsaba, 2007)

A szabolcsi Reök ág hogy Lajos beteges, „nyomorúságos a helyzete" s közeli végét várja. Ekkor 70 éves volt. Három év múlva azonban agg kora ellenére Pécsett az adófelszólamlási bizottság elnökévé választották, ami társadalmi megtiszteltetést jelentett számára.

217 1887. január 28-án hunyt el mint a „Herceg Lippe nyugalmazott ügyésze". Temetése a Sörház u. 1. sz. alól történt.

218 Házát, amelyben Munkácsy vendégeskedett, emléktáblával jelölték meg, s az utca ma Munkácsy nevét viseli. Reök Lajosnak sem házassági, sem gyermekeinek születési bejegyzései nem kerültek elö. A Hollerung-táblázatban feltüntetett gyermekek sorrendje azonban megegyezik a gyászjelentésekben feltüntetett sorrenddel: Sarolta, Ilka, Irén, Gabriella. Ok voltak Munkácsy pécsi unokanövérei. 25.21. Reök Sarolta 1901-ben, 55 éves korában hunyt el Budapesten,

219 így 1846ban születhetett. 25.22. Rock Ilonáról annyit tudunk, hogy 1901-ben még élt. 25.23. Rock Irén korán hunyt el, 1901-ben már nem élt. 25.24. Rock Gabriella: a négy lány közül csak ő, a legfiatalabb ment férjhez. 1871 októberében tartották esküvőjüket Eötvös Pállal, a „kis Eötvössel". Nyíregyházára kerültek, s Eötvös Pál mint helyettes pénzügyigazgató, pénzügyi tanácsos ment nyugdíjba. Négy gyermekük (Dezső, Pál, Mária, Antal) közül Antal fiatalon meghalt. Érdekesen alakult Mária családjának sorsa. Férje ugyanis Rock István (25.33.1) azaz nagyapja testvérének, a kaplonyi Reök Pálnak unokája volt, így másod-unokatestvérként házasodtak össze. 25.3. REÖK PÁL. Amikor 1837. január 8-án Sóvárott Reök Pál örök hűséget esküdött Garlaty Bertának, az anyakönyvi bejegyzés a menyasszonyt 22, a vőlegényt 25 évesnek tüntette föl, valójában azonban a következő hónapban betöltötte a 28. évét. Foglalkozásként szatmári földmérőt, lakóhelyként Nagykárolyt jegyezték be.

220 Reök Pál tehát korán elkerült a nagykárolyi Károlyi grófok szolgálatába, és ott is maradt élete végéig. Különös, hogy Reök Pál a távoli Sóvárott talált menyasszonyt magának. Mai ismereteink szerint egyetlen magyarázatul szolgál, hogy a Sóvárról származó Lieb Mihály Munkácsy édesapja - 1832-1834 között Szatmáron volt sóhivatali mázsáló, s szinte biztos, hogy ismerték egymást a megyebálokról híres városban. Ez az a kapocs, ami a Lieb és a Reök család férfi tagjait összekötötte, s melynek segítségével Lieb M. megismerte Reök Pál testvérét, Ceciliát és feleségül vehette. Reök Pál pedig Lieb Mihály lakóhelyéről, Sóvárról hozott feleséget magának. A kiterjedt főúri rokonsággal, hatalmas birtokkal rendelkező Károlyi család ősi fészke Nagykároly volt, de a hatalmas birtokot öt jószág-felügyelőségből kormányozták.

221 Az első felügyelőség központja volt Nagykároly. Ehhez az uradalomhoz tartozott két mezőváros teljes egészében (Nagykároly és Nagymajtény), egy mezőváros részben (Nagyecsed), 13 falu egészében, öt falu részben (köztük Kaplony) és 14 szabad puszta. 217 Névtár 1879/63. 218 L. a 211. jegyzetet! 219 A Kerepesi temető nyilvántartása. 220 Státny Archiv, Presov. Sóvári anyakönyvek. 221 Nagykárolyra és a Károlyi családra 1. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye leírása. Budapest, é.n. 593-594; Fényes 1836. II. 63; Fényes 1851. II. 34; Nagy Iván i.m. VI. 98-111. 78