Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 31. (Békéscsaba, 2007)

A pesti Rock ág ebből 2000 evangélikus, a lakosok 1/3 része német, a többi szlovák.

171 Az itteni evangélikus németek lelkészei voltak tehát a Hollerungok, s ide vitte Rock Lujzát Hollerung Károly 1872-ben. Lujza kedves egyéniség lehetett. Munkácsy is, nagybátyja, Reök István is szeretettel írnak róla. Munkácsy ajándékkal kedveskedett az esküvő alkalmával, s levélben fejezte ki jókívánságait.

172 Az akkor épp Pesten lakó nagybátyja, Reök István felesége pedig így ír a házasságról: „haragszom arra a pimasz német papra, hogy elviszi, igen nagyon szeretem Lujzát."

173 Lujza férje volt az, aki nyugdíjas korában hozzáfogott a család származásának kutatásához, és az akkori lehetőségekkel ma már felkutathatatlan területekről is tudott adatokat szerezni. így jutott el a Rock család első őséig Pinkafőig, ahol Reck Pál született. Nyugdíjazásakor megyei esperes, a Ferenc József rend tulajdonosa. Felesége közéleti életet élt Modorban. Megalakította a modori jótékony nőegyletét, amelynek évtizedeken át elnöke volt, és kiérdemelte a koronás arany érdemkeresztet. Őt is az evangélikus német templomból temették 1929-ben. Hollerung Károlynak három gyermeke volt. 28.41.1. Károly Budapesten műegyetemi tanár lett. 28.41.2. Lujza dr. Steinacker Roland pozsonyi teológiai tanár felesége lett, s a II. világháború idején Nyugat-Németországba került. 28.41.3. HOLLERUNG (II) GÁBOR anyai intenciókra műegyetemet végzett, és a Rock család szolgálatába állt. 55 éven át, 1955-ben történt nyugdíjazásáig dolgozott a gyárban. Két gyermeke közül (III) GÁBOR ugyancsak diplomát szerzett. Ő ápolta a családi emlékeket, őrizte relikviáit.

174 28.42., 44. (V) ISTVÁN és (III) GYULA Amíg a gépgyáros Rock (III) István a céhszokásoknak megfelelően jutott el a mesterlevélig és a vele járó önállóságig, a gyár vezetését folytató két fia már a modernebb kor igényeinek megfelelően mérnöki diplomát szerzett. A két fiú Zürichben végzett: István mérnöki, Gyula hídépítő mérnöki diplomát kapott. Munkácsy leveleiből tudjuk, hogy a „pápaszemes" Gyula el is látogatott Zürichből Munkácsyhoz Párizsba. Az egyetem elvégzése után külföldi gyárakban bővítették ismereteiket. István Angliában, Franciaországban és Németországban dolgozott, Gyulát egy hídépítő cég alkalmazta. 1878-ban tértek haza. 1882-ben, édesapjuk halála után, a végrendelet szerint a gyárat a szakmailag képzett két fiú örökölte. Műszaki képzettségeiket, külföldön szerzett tapasztalataikat gyümölcsöztetve a termékek színvonala gyorsan nőtt. A gyár fejlesztéséhez ösztönzést adott az 1881. évi első magyar ipartörvény is, amely először részesítette állami támogatásban a magyarországi gyárakat a külföldi ipar kiszorítása érdekében. A két testvér közül Gyula „szelíd, galambtermészetű" ember volt, a gyár vezetését inkább István végezte. Jövedelme révén a budapesti képviselőtestület virilis tagja, műszaki szaktekintély, műegyetemi vizsgabiztos lett. " Fényes 1836. 12 Levelek: 27. levél. n Levelek: 23. levél. 4 L. a 131. jegyzetet! 63