Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 31. (Békéscsaba, 2007)

Az apai ág: a Liebek 11.12. (1H) LIEB ARNOLD Ugyancsak Lieb Mihály első házasságából született 1823. július 26-án Sóvárott. 74 Életéről keveset tudunk. A sóhivatali iratok 1842-ben említik Lieb Arnold kadétot 75 - tehát a katonai pályát választotta -, további sorsa azonban ismeretlen. 11.11. (2H) MUNKÁCSY (LIEB) EMIL Lieb Mihály második házasságából született legidősebb gyermeke, az egyetlen, aki Munkácsy Mihály után felvette - felvehette - a Munkácsy nevet. 1841. december 24-én született Ungváron. Betöltötte a 10. évét, amikor édesapját elvesztette. Miskolcról öccsé­vel, Gyulával együtt Reök Antal nagybácsihoz került Cserépvárra, majd a családdal Me­zőkeresztesre. Tanulmányait Munkácson kezdte, majd Miskolcon folytatta. Egyetlen fennmaradt emlék róla a családban, amelyet az utódok szerint maga mesélt el később a rokonoknak, hogy nem szeretett tanulni, pékinasnak ment, mert ott jó meleg volt. Úgy látszik, Hejöcsabára került, mert egy ízben, amikor nevelőapja Miskolcra utaztában Hejőcsabán találkozott Emillel, aki nagy csomó perecet vitt az ölében, a közeledő nagybátyját meglátva meglepe­tésében elejtette a perceket és elszaladt. Nem is tudtak vele beszélni, mert szégyellte, hogy pékinas. 76 Mi az igazság a családi hagyományból, vagy mennyi ideig volt pékinas, nem tudjuk. Ő maga másképp számol be ifjúkoráról Munkácsyhoz írt első levelében: „Hogy jó szüleink halála után kiképzésünkre igen kevés fordíttatott, jól tudod, tanultuk mindketten az aszta­losságot és lettünk segédek." 77 íme, nemcsak Munkácsy lett asztalosinas, hanem bátyja is. Úgy látszik a két nevelő­apa azonos szakmát adott a két fiúnak, hogy ne érje szó a ház elejét. További sorsát Munkácsyhoz írt két leveléből ismerjük.' 78 Orvosi tanácsra abba­hagyta az asztalosságot. Katona akart lenni, de nem találták alkalmasnak („lábaim már nem voltak egészségesek"), kereskedőnek idősnek találták, meg nem is volt 300 Ft-ja, hogy valaki elvállalja. Gazdasági gyakornoksághoz is kevés volt a végzettsége, így lett végül pénzügyőr 1859-ben. (Miska ekkor Aradon volt asztaloslegény - Cz. I.) Folyton tanult, egy év múlva már előlépett fővigyázóvá, majd szemlész lett, 1872-ben újabb vizsgát téve pénz­ügyőri biztos lehetett volna, de előléptetése pártfogó nélkül már nem sikerülhetett. (A kine­vezést a minisztériumból lehetett megkapni.) Hogy képet kaphassunk a pénzügyőrök helyzetéről, közöljük a kassai pénzügyigazgatóság pénzügyőri létszámát 79 (ide tartozott Emil is), valamint a ranglétrán Emil fizetését: 74 Státny Archiv, Presov. Sóvári róm. kat. egyház keresztelési anyakönyve. 75 OL Salinaria, 8040, 17050, 19101/1842. 76 L. a 60. jegyzetet! 77 MNG Adattára 3056/1930/27. 78 Uo. 3056/1930/27; 3056/1930.29. 74 Névtár 1875/77. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom