Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 31. (Békéscsaba, 2007)
Az apai ág: a Liebek zása azonossága alapján olyan rokoni kapcsolatot sejtett, hogy feltételezte, Lieb Mihály az utolsó kódexbcli Liebnek lehet a gyermeke: „Ha volt is több fia - a festő Bendedek József Ferencnek (Cz. I.) - minden valószínűség szerint György János József, a Bliha Annától 1770-ben született fiú volt Lieb Leó Mihály apja, aki mint dédapja s valószínűleg apja is, kincstári sótiszt volt, s akinek keresztlevele alapján, amelyet felkutatnunk nem sikerült, Munkácsy családfáját még teljesebbé tehetnők." A tanulmány írója tehát azt is feltételezte, hogy György János József is sótisztviselö volt, mint nagyapja. Ez volt a Lieb-kódex elemzésének végső konklúziója, sok későbbi tévedés okozója. A Lieb-kódexnek azonban van még egy, a család történetére vonatkozó fontos bejegyzése. Eszerint a krónikaíró nagybátyja, Ebenhecht György Ferenc 1756. október 18-án Berlinben úgy rendelkezett, hogy jelentős vagyonát egy alapítványra hagyja, amelynek kamataiból a családnak azon férfi tagjai részesülhetnek, akik művészi pályára lépnek. A hagyatékozó meg is halt hamarosan, és végrendeletéről a berlini Lieb értesítette a bártfai Lieb Antalt, egyben kérte, kutassa fel azokat a Liebeket, akik a végrendeletben érdekeltek. Lieb Antal össze is írta a számbajöhető Liebeket: a potsdami és berlini Liebek mellett azonban csak önmagát, fiát (Józsefet), valamint testvérét, az Oroszországban élő Miklóst és annak két ismeretlen nevű gyermekét jegyezte fel. Összesen 10 személyt. A Liebkódex alapján hét férfinak ismerjük a foglalkozását, s közülük három a művészpályát választotta. Önként adódik tehát a feltételezés, hogy Munkácsyt mennyi szenvedéstől mentette volna meg, ha ő vagy szülei tudnak a kódexbeli Lieb alapítványáról. így viszont az asztalosinaskodástöl sok szenvedés árán kellett feltörnie a művészpályáig. Ez a romantikus feltételezés még száz év múlva is kísért egy-egy Munkácsyról szóló megemlékezésben. Sőt Munkácsy halála után Magyarországon maradt rokonai közül többen is ismerték az elszalasztott lehetőséget (természetesen a kódex nyilvánosságra hozatala után), s volt, aki maga utazott el Bártfára a kódex tanulmányozására. Történt mindez egy feltételezés alapján, hogy a kódexbeli György János József Munkácsy nagyapja lehetett. * Fél évszázaddal a Lieb-kódex előkerülése után, az 1950-es évek végén, Miskolcon vélték feltalálni Munkácsy őseit. 3 1777-1778-ban ugyanis a Czikó utcában lakott Lieb Ferenc „képíró", aki 1778-ban házát átadta vejének, az ugyancsak képíró Fabriczius Jakab Ignácnak. A cikk szerint ez a Lieb Ferenc lehetett Munkácsy nagyapja. Erre a közvetlen leszármazásra a névazonosság mellett egyetlen „bizonyíték" volt: a vélt nagyapa és Munkácsy azonos foglalkozása, a festőtehetség öröklődése. A feltételezést azonban kétségessé teszi, hogy Lieb Ferencnek 1777-ben férjezett leánya volt, így a leány legkésőbb az 1760-as évek elején születhetett, a feltételezett másik gyermeke, Lieb Mihály pedig az 1800-as évek elején. A két gyermek közötti negyven év (!) különbség miatt nem valószínű, hogy testvérek lettek volna. •' Marjaluki Kiss Lajos: Adatok Miskolc képzőművészeti múltjához. Borsodi Szemle, 1959. 4. sz. 56-58. 10
