A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

S. Turcsányi Ildikó: Választási kortesdalok Békésről (1896–1905), a Jantyik Mátyás Múzeum történeti gyűjteményéből

Választási kortesdalok Békésről (1896-1905) uralkodói család jelenlétében megnyitották az újonnan szabályozott al-dunai Vaska­pu-szorost (a forgalom csak 1898-tól indulhatott meg). Október 4-én átadták a for­galomnak a Ferenc Józsefről elnevezett Duna-hidat (ma Szabadság híd), 25-én megnyílt a Lechner Ödön tervei alapján készült Iparművészeti Múzeum. Az év folyamán az ország 7 nevezetes pontján ezredéves emlékeket emeltek (Pusztaszer, Munkács, Pannonhalma, Brassó, Zoborhegy, Zimony, Dévény), a Budapesten egy­re-másra megnyíló nemzetközi kongresszusok pedig a kulturális élet folyamatos pezsgését jelezték (nemzetközi hírlapírói —, interparlamentáris béke —, nemzetközi állatvédő ~, országos tűzoltó ~, közművelődési egyesületek ~, nemzetközi gazda ~, közegészségügyi és orvosügyi ~, művészettörténeti ~). Az ezredéves kiállítást és ezzel az ünnepi évet november 3-án, Ferenc József jelenlétében, ünnepélyes kül­sőségek közepette zárták le. Az idővel feledésbe merülő eseményeken, lebontott ki­állítási építményeken túl az ünnepi év maradandó hatása leginkább az oktatásban volt érezhető: szeptember 1-5. között országszerte 400 millenáris népiskolát nyi­tottak. Bár a millenniumi ünnepségsorozat már akkor is Budapest központú volt, vi­déken is megemlékeztek honfoglalásunk 1000. évfordulójáról, ha szerényebben is. Már említettük az ezredéves emlékművek avatását és a népiskolákat. Az ünnepé­lyek sorrendjét meghatározni hivatott országgyűlési bizottság május 9-re minden is­kolában kötelezően megtartandó megemlékezést, május 10-re a templomokban há­laadó istentisztelet megtartását írta elő. Ennek megfelelően Békésen május 9-én az iskolás gyermekeknek ünnepélyt rendeztek, melyet kirándulással és megvendégelés­sel fejeztek be. Május 10-én a református templomban Kecskeméti Ferenc lelkész, a katolikus templomban Knie Antal plébános, a görögkeletiben Popovics Elek, az izraelita templomban pedig Büchler Gyula rabbi tartott hálaadó istentiszteletet. A község vezetősége díszközgyűlést tartott, itt dr. Hajnal István méltatta az évfor­duló jelentőségét, leleplezték Jantyik Mátyás Kossuth-arcképét. (A festmény - res­taurált, felújított állapotban - ma is Békésen van, a múzeum képzőművészeti gyűj­teményét gazdagítja.) A fővárosban fényes, vidéken halványabb ünnepségsorozat csak időlegesen jelentett békét a politikai életben, hiszen 1896 őszén országgyűlési választásokra került sor. Október 5-én a király feloszlatta a parlamentet és az október 28. - no­vember 4. közötti időszakra országgyűlési képviselő-választásokat írt ki Magyaror­szágon. A korszak legkedveltebb hetilapjában, a Vasárnapi Újságban így írnak róla: „Az ezredéves ünnepekre kitűzött lobogókat országszerte fölváltották a választási zászlók. A választók hamar sorakoztak a lobogók alá, sok idő nincs október 28ikáig, mikor az első választások megkezdődnek, még pedig e napon legalább is a kerületek felében. A választási mozgalmak rég voltak ily élénkek. Annyi sok párt nem is állt még nálunk egymással szemben, mint most s a pártok sűrűn tűzik ki jelöltjeiket. Egyhangú választás kevés helyen lesz, s alkalmasint sok pótválasztásban kell eldőlni 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom