A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Építéstechnikai és településtörténeti megfigyelések egy alföld kora rézkori lelőhelyen

Építéstechnikai és településtörténeti megfigyelések egy alföldi kora rézkori... számban bukkantunk egészen kis területre koncentrálódva a 4. objektum padlóján, illetve falomladékában.

7 A 15. objektumra vonatkozó megfigyelések összegzése. Szerkezeti rekonstrukció A 9. szelvény területére esett a ház nagyobb része, keleti oldala a 2. szelvénybe 4 méter hosszan nyúlik át. A 2. szelvényre eső részen a házbelsőben csak a padlószint feletti planírozásig fejeződött be a bontás, míg az alapárkok teljesen feltárásra kerültek (10. kép). A 14,40 x 6,40 méteres, pontosan a fő égtájakhoz tájolt ház az egykori felszínre épült. Építését megelőzően a területet elplanírozták, kiegyenlítve a felszín egyenetlenségeit, elbontva vagy feltöltve a megelőző fázis objektumait (6. kép; 14. kép 2). A falszerkezethez alapárkot mélyítettek, amely U átmetszetű volt, oldalfalai kissé lejtettek, szélességük indulásuknál 55-70 cm, az aljnál 30-40 cm volt. Relatív - a padlószinttől, illetve a hozzá tartozó külső járószinttől számított - mélységük 40-70 cm között változott, jellemzően 55-65 cm volt (10-13. kép; 14. kép 2; 15. kép). Ebbe helyezték a feltárás folyamán több ponton megfigyelt nagyobb oszlopokat, melyek közvetlen környezetét külön bedöngölték. Az oszlophelyek körül másodlagos helyzetben megfigyelt paticsok alapján felvetődött annak lehetősége, hogy azokat esetlegesen a cölöpök tartásának megerősítésére, szándékosan helyezték oda.

8 Az oszlopközöket fazsaluba döngölt agyagfallal hidalhatták át, így szerkezetét feltevésünk szerint vertfalként határozhatjuk meg.

9 A tetőszerkezet rekonstrukciója a házon belüli oszlophelyek hiányában nem lehetséges, valószínűleg sátortető fedhette az épületet. Válaszfalra utaló jelenséget nem tudtunk megfigyelni. Bejárat egyértelmű nyomát nem találtuk, a falárok folyamatossága sehol sem szakadt meg. A nyugati, rövidebb falhoz tartozó árok fentiekben ismertetett szerkezete elképzelhető, hogy valamiképpen a bejárattal lehet összefüggésben, bár ennek hiteles interpretációját jelenleg nem tudjuk megadni (14. kép 1; 15. kép). A padlószint a teljes házbelsőben igen vékony, alig lejárt, nehezen követhető volt, amit feltehetően úgy értelmezhetünk, hogy hasított fával, gyékénnyel, esetleg állatbőrökkel borították azt. Tűzhely, kemence nyomát nem figyeltük meg. A ház nem égett le, felhagyásakor a használati tárgyakat kipakolták. Ezzel magyarázható, hogy a padlón egyetlen tárgyat sem találtunk. A nyugati, északi és déli fal a használat lezárulását követően még egy ideig állhatott, ekkor keletkezhetett az in situ falrészek mentén mindenhol dokumentált laza, lemosódott omladék (5-6. kép). A délnyugati saroknál megfigyelt cölöplyuk (112. objektum), illetve az 7 GYUCHA-PARKINSON-YERKES 2004. 51, 6. kép. 8 Hasonló jelenséget figyeltek meg Parác/Par{a több neolitikus házának esetében is (LAZAROVICIDRASOVEAN-MAXIM 2001. 365, 372). 9 A vertfalak építésének módszeréről lásd SABJÁN-BUZÁS 2005. 79-90. 71