A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)
Gábor Gabriella: Favázas, lemezes kamerák a fényképezés őskorából
Favázas, lemezes kamerák a fényképezés őskorából A fényképezőgép összeállítását a szétszerelésekor már leírt sorrendben végeztem: felcsavaroztam a favázra a rézszerelvényeket, a hátlap keretét, és helyére illesztettem a bőrből készült fogófület. A hátlapra rögzítettem a sárgára festett körkivágású alumíniumlemezt és a forgatógyűrűre szerelt felfogólapot. A faváz belső oldalára csavaroztam a harmonika kihúzat négyszögletes fakeretét. Az alapdeszka hornyolásába visszatettem a fogaskeréktengelyt, majd felragasztottam a magasító léceket, amelyeknek a végét még egy-egy csavarral fogattam a deszkához. A magasító lécek tetejére rézcsavarokkal visszahelyeztem a fogazott léceket, és az alapdeszkába csúsztattam a kihúzókeretet. Az előlapra és az U-alakú tartóelemre viszszacsavaroztam a vezetősíneket. Beragasztottam az objektívdeszkába az objektív rézházát tartó belsőmenetes rézgyűrűt, az objektívdeszka két csúsztató lécét pedig vízszintes helyzetben, a végükön egy-egy csavarral felerősítettem az előlap homlokrészére. Az összeszerelt előlap hátoldalára felragasztottam és csavarokkal rögzítettem a harmonika sötéttér szűkülő végén lévő merevítő karton négy sarkát. Ezután az előlapot tartó U-alakú elem alját a két rézzsanérral a kihúzókeret elejéhez, a függőleges szárain lévő támasztókarokat pedig a keret jobb és bal oldalára csavaroztam (34. kép). A gép összeállítását a csuklós szerkezetű támasztókarok felszerelésével fejeztem be. Először a támasztókaroknak a fogaskeréktengelyt rögzítő vízszintes állású, peremes részét csúsztattam az alapdeszka magasító lécein lévő hornyokba, végül a csuklósan kapcsolódó vezetősíneket rögzítettem a T-fejű csavarelemekkel a faváz oldalán lévő foglalatokba (33. kép). Összegzés A favázas, harmonika sötétterű, lemezes géptípusok fentebb ismertetett darabjai a fényképezőgép-gyártás különböző időszakából származnak. A Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményében lévő nyomdai reprodukciós gépet - amely az 1860-as években készült - a nagy méret, a kép beállításának egyszerű technikai megoldása (rögzített objektív, csúsztatókereten kézzel állítható előlap és hátlap, párhuzamos oldalú, vászonnal fedett sötéttér), a periszkóp típusú objektív, valamint a nehézkesség jellemzi, mint például a hátlapon lévő nagyméretű, fából készült lemezkazetta és a mattüvegkereső cseréje, illetve a gép magasságának állítása a fénykép készítésekor. A műtárgy kisebb műhelyekben, más-más mesterek (asztalos, könyvkötő, optikai műszerész) által készített részelemekből összeállított fényképezőgép, amelynek objektíve és faváza Ausztriában, Bécsben készült. Az „úti kamera", amely az 1900-as évek elején készült, már bizonyosan a sorozatgyártás egyik darabja. A gyártóra utaló jelzés nem volt a gépen. A különböző képbeállításokhoz kialakított technikai megoldások: a kör kivágású alapdeszka, kettős kihuzatú sötéttér, kihúzókereten fogazott lécekkel állítható és dönthető előlap és hátfal, függőleges irányban állítható 371