A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gábor Gabriella: Favázas, lemezes kamerák a fényképezés őskorából

Gábor Gabriella anyaga afrikai mahagóniból (Acajon-Khaya ivorensis Welw), az U-alakú tartóelem, a kihúzókeret és a bőrkihuzat merevítő rámája afrikai dióból (Bibolo-Lovoa klai­neana Pierre) készült, míg a hátlap anyaga vadcseresznye (Cerasus avium L.). A megkopott politúrt és az előlapon lévő szürke olaj festéket Giant Plus márkanevű kromofágzselével szedtem le. A felületekre felhordott zselét polietilén fóliával fed­tem be, így hamarabb oldódott a beöregedett lakk és festék, amelyet ezután citling­gel könnyen eltávolíthattam, a megtisztított felületeket lakkbenzinnel töröltem át. A megerősítéshez, illetve a kiegészítéshez kétféle ragasztót használtam. A faváz há­rom sarkán a meglazult nyitott fogazások ragasztásához, az U-alakú tartóelem töré­sének, illetve a kihúzókeret szétesett ollós csapjainak rögzítéséhez Palma Fa nevű, vízálló (poli-vinil-acetát alapú vizes diszperzió) faragasztót alkalmaztam. A kihúzó­keret törött és hiányzó csaprészeit diófa furnérból (svartni) kivágott darabokkal pó­toltam. A gép átalakításához, javításához felszerelt elemek rögzítésére szolgáló sze­gek és csavarok helyének kitöltéséhez, valamint a faváz kitörött sarkának kiegészí­téséhez Eporapid kétkomponensű epoxigyantát használtam, amelyet oxidfestékkel színeztem meg, a könnyebb megmunkálás érdekében pedig töltőanyagnak finom­szemcsés falisztet kevertem bele. A gyanta teljes kikeményedése után megcsiszol­tam a felületet, és kifúrtam a faváz kipótolt sarkában a fogaskeréktengely helyét (29. kép). A fényképezőgép eredeti konstrukciójáról hiányzó mattüvegkereső és ob­jektívdeszka elkészítéséhez cseresznyefát választottam, mivel a gép hátfala és a felfogólap anyaga is cseresznye. A mattüveg kerete és az objektívdeszka csúsztató­sínjei falcolt lécekből állnak. A keresőüveg keretének léceit rálapolások fogják ösz­sze (32. kép). A két oldalán csúsztató csapokkal ellátott objektívdeszka közepén a rögzítő gyűrű számára kivágott 6,7 cm átmérőjű kör lombfűrésszel készült. 25 Az újonnan elkészített két tartozékot és a többi faelemet vízben oldódó cseresznyepác­cal színeztem meg, mivel a különböző fajtájú fából készült elemeken ez a pác adta a mahagóniból készült faváz és az előlap színét legjobban megközelítő árnyalatot. 26 Pácolás után megcsiszoltam a felületüket, amihez finomabb szemcséjű csiszoló­vásznat használtam. Az így előkészített tartozékok belső (sötéttér felőli) oldalát ko­romlakkal festettem le, a külső oldalukat pedig politúrozással fényeztem fel, amely­hez szeszpolitúrt használtam (összetétel: 40 gr rubin színű és 40 gr narancs színű sellak, 400 gr 95%-os alkoholban feloldva). A rubinsellak kellemesen mélyítette az alapszínt, a szeszpolitúr pedig keményebb, fényesebb felületet adott. A szélesebb felületeket labdázással politúroztam, a keskenyebb részeket mókusszőr lakkozó­ecsettel fényeztem. A mattüvegkereső homályos üvegét UHU Alleskleberrel (egy­komponensű, visszaoldható ragasztó, oldószer: aceton) ragasztottam be. A két alkotóelem elkészítését Petrovszki Zoltánnak köszönöm (fórestaurátor, szakirány: farestaurá­lás, МММ). „A mahagóni erezetének utánzására legmegfelelőbb a diófa. Utánzásra alkalmas még a cseresznye és az égerfa. Ha öreg, sötét mahagónit akarsz vele utánozni, akkor előbb vörösfa kivonattal vonjuk be azt." (DIÓSZEGHY-CSIPKAY 1914. 245) 368

Next

/
Oldalképek
Tartalom