A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Deli Tamás: Adatok a Tiszántúl szárazföldi csigafaunájához I. Szatmár-Beregi-sík

Adatok a Tiszántúl szárazföldi csigafaunájához I. Szatmár-Beregi-sík régiókból, a folyókat körülvevő erdőkből szállítják (magashegységi faj nincs közöt­tük)". 25 A Tisza - Tiszabecsnél - hazánkat elérve gátak közé szorul. Árterén azon­ban a legtöbb helyen meghagyták a ligeterdőket, ill. újakat ültettek. így egy többé­kevésbé összefüggő erdősáv szegélyezi a Felső-Tisza vonalát. Ez az erdősáv vagy zöldfolyosó - az áradások miatt - közvetett kapcsolatba kerül a Kárpátok hegylábi erdeivel. Ezt a közvetett kapcsolatot véltem felfedezni, amikor két igen távol levő terület faunáját vizsgáltam meg. Az egyes hordalékszinteknek megfelelő fajlisták értékelése Huszt várostól (Ukrajna) délre - a Tisza ellentétes partján - a román határ közelében található az Avas-hegység egyik nyúlványa. Ennek az ártérre eső igen meredek oldalán rontott, de idős állományú bükkös, e fölötti magasságban pedig kocsánytalan tölgyes található (inverz zonáció). 1994-ben az egyik kárpátaljai expe­díciónk során 16 fajt gyűjtöttünk a lelőhely bükkös régiójában. 26 Miután meg­határoztuk a fajokat, arra jöttünk rá, hogy a terület faunája nagyfokú egyezést mutat a ­Vásárosnaményhez tartozó - Bagiszegi-erdőben talált faunával, beleszámítva a hor­dalékból előkerült taxonokat is. A közös fajok viszonyát mutatja be az 1. táblázat. A Vásárosnaményhez tartozó bagiszegi hullámtéri területen három különféle szinten gyűjtöttünk (Bagiszeg 1, 2, 3) mintákat, ami megfelel a különböző árvízi szinteknek a homokos part mentén. 1. Az 1. szinten közvetlenül a folyó partján (nem árvízi helyzetben) talált fa­jok szinte mindegyike a folyót közvetlenül övező bokorfüzesből származik. Erősen higrofil vízparti elemek, amelyek a kisebb vízhozam növekedésekor már megjelen­nek a hordalékban. 2. A 2. számú lelőhelyen (ez a magaspart tetején lévő uszadékcsík) talált fa­jok között több olyan montán jellegű állat háza került elő, amely legközelebb a Ti­sza mentén, Huszt és Nagyszőlős vonalában található az eddigi felméréseink alap­ján. Nem feltétlenül állítjuk, hogy kizárólag Huszt környékéről származik az anyag. Ehhez hasonló fauna ugyanis sok helyen él az Észekkeleti-Kárpátokban. Nem beszélve arról, hogy a Tisza számos mellékfolyója hozhat magával ilyen jelle­gű elemeket, pl. Gyergyánliget alatt a Tiszába ömlő Koszivszka-patak lerakott uszadékában megtaláltuk a Trichia hispida és a Vertigo pusilla fajokat, melyek szin­tén a bagiszegi hordalékból kerültek elő. E terület ilyen mértékű kiemelésének az a kézenfekvő oka, hogy itt találhatók Tiszabecshez képest - a Tisza mentén - a leg­közelebb nagyobb kiterjedésű erdők, és itt mi is vizsgálódtunk. 3. A Bagiszegi-erdő 4/1 erdőrészlete a recens vizsgálatok legfontosabb terüle­te. Ugyanakkor innen származott a legfelső árvízszintnek megfelelő uszadékminta is. Az uszadékban talált fajok mindegyike nagy valószínűséggel ebből az erdőrész­BÁBA 1983. 29. DELI-KISS 1995. 45. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom