A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyarmati Gabriella: Exhibitions of fine arts and applied arts in the Munkácsy Mihály Museum between 2001 and 2004

A Munkácsy Mihály Múzeum képző- és iparművészeti kiállításai... Ikarosz útjai II. (2000) o., farost.; 38 x 34 cm; j. j. 1.: Slezák L.; m. t. Ikarosz útjai III. (2000) o., farost.; 38 x 34 cm; j. j. 1.: Slezák L.; m. t. Elmúlás (2001) o., farost.; 37,7 x 32,8 cm; j. j. 1.: Slezák L.; m. t. Elmúlás II. (2001) o., farost.; 37,7 x 32,9 cm; j. j. 1.: Slezák L.; m. t. Stáció (2000) o., farost.; 38 x 32,7 cm; j. j. 1.: Slezák L.; m. t. Széri-Varga Géza Pulykakakas (1976) vörösréz; 52 cm; МММ ltsz.: 79.1.1. Kentaurpár (1980) bronz, fa; 49,5 cm; m. t. Nagyszüleim oltára (1989) bronz, réz, fa; 108,2 cm; m. t. Moldvai freskók (1991) bronz, fa; 48,7 cm; m. t. Lepkepár (1992) bronz, réz, fa; 52,3 cm; m. t. A négyökrös szekér (1992) bronz, réz, mészkő; 36 cm; m. t. Kis fa (1994) bronz, fa; 210 cm; m. t. Macskazene (1997) bronz, mészkő; 46 cm; m. t. Pókok (1997) bronz, réz, fa; 73,4 cm; m. t. Ácsorgó (1998) bronz, fa; 94,5 cm; m. t. Trombitás (1998) bronz, fa; 85,7 cm; m. t. Széchenyi sétája (1999) bronz, réz, mészkő; 45,4 cm; mgt. Az idő bölcsei I. (2001) bronz, mészkő; 45,9 cm; m. t. II. melléklet A XXXII. Alföldi Tárlat katalógus-bevezetője „A 2001-ben a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban újra megrendezésre kerülő ALFÖLDI TÁRLAT, immár a harminckettedik, hű marad eddigi alapelvéhez, hogy a hagyományok tiszteletben tartása, a tradíció territóriumán belül történő jelen idejű számvetés mellett és azzal együtt az újdonságok irányába forduljon. Egy - az alföldi régiónál nagyobb gyűjtőkörű és az alföldi festészet tárgyát jócskán kibővito - kiállítással, a kortárs magyar képzőművészet keresztmetszetéről készült pillanatképpel kíván a szakma és a közönség számára szolgálni. A rendezvény elindításának gondolati alapját adó elképzelés, miszerint a vidéki alkotóknak szervezett formában is meg kell mutatniuk munkáikat az ottani közönségnek, híven tükrözte a művészeti élet decentralizációjának szándékát, de mivel a résztvevők köre gyorsan bővült, túllépve a megye és a térség határait, a kezdeményezés magát mentesítette a provincializmus dominanciájától."

79 A Tiszántúli Festőművészek Vándorkiállítása elnevezéssel indult rendezvény akkori, 1957-es katalógusában ezt olvashatjuk: „A fővárosban megrendezett Vidéki Képzőművészek kiállítása mellett - melynek sok vidéki művész sem mint kiállító, sem mint szemlélő részese nem lehet, - szükség van az ország nagyobb tájegységeinek művészeit felvonultató tárlatokra is. Ezek egyben rendszeres ismerkedő helyeGYARMATI 2001a. 3. 325