A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

S. Turcsányi Ildikó: Választási kortesdalok Békésről (1896–1905), a Jantyik Mátyás Múzeum történeti gyűjteményéből

Választási kortesdalok Békésről (1896-1905) ßggetlensegi, 10 Ugron-párti ßggetlensegi, 21 néppárti, 12 pártonkívüli. Van 5 kettes választás, 9 helyen pedig pótválasztás lesz. "

39 Meskó László képviselői tevékenységéről is őriz dokumentumot múzeumunk, mely a képviselőházban 1899. december 18-án a kvóta ügyben tartott beszédének nyomata. Ez volt az a téma - az Osztrák-Magyar Monarchia költségvetéséből a magyar félre háruló hányad -, amire az ellenzéki képviselők legfőbb figyelme és támadása irányult, e kérdés körül folyt minden országgyűlési ciklusban a legnagyobb vita. Meskó László 8 oldalas, konkrétumokat nélkülöző előadásában szép hosszú, hangzatos körmondatokban kritizálja a kvótabizottság, a szabadelvű párt, a kormány és a sajtó hozzáállását a törvényjavaslathoz. „...a kvótabizottság, az én szerény nézetem szerint legalább, nem követett el minden lehetőt arra nézve, hogy a magyar álláspontot, a magyar közgazdaság és a magyar pénzügyek érdekeit az arányszám meghatározásánál megvédelmezze, és érvényrejuttassa. ... ... A mi a szabadelvű párt vezérférfiait illeti, fájdalom az ő viselkedésükben nem volt semmi olyan, a mi az ország igaz érdekeinek védelme szempontjából jutott volna kifejezésre. ...a sajtó viselkedése összhangban állott azon pártok viselkedésével, melyeknek az a sajtó szervét képezte, ez azt hiszem, mindnyájunk előtt egészen természetes. Az ellenzék sajtója mindent elkövetett a kvóta emelés ellen s kötelességét e részben híven teljesítette... "

40 1901 1901 elején újra felbolydult a közhangulat, ősszel újra országgyűlési választások következtek. A kortesdalokon és plakátokon túl ennek több fontos dokumentumát is őrizzük, pl. az „országgyűlési képviselő választók névsora"-t,

41 kerületenként, hiszen a törvény is így rendelkezik: „Városokban a névjegyzék városrészenként állítható össze. "

42 (A névsorba bekerülni, vagyis választójoggal bírni igen keveseknek adatott meg akkoriban Magyarországon, az 1874-es választási törvény hatályba lépése után a lakosságnak csak mintegy 5,9%-a volt érintett. Ez az arány a századfordulón már jelentős elmaradást mutatott az európai jogkiterjesztés mércéjétől.) A törvényi feltételek alapján választójog csak azt a 20 év feletti, magyar állampolgárságú férfit illette meg, aki megfelelt a műveltségi vagy vagyoni cenzusnak, esetleg egyéb jogcíme volt, és nem volt rá érvényes a kizáró okok valamelyike. Műveltségi cenzus: „Jövedelmükre való tekintet nélkül választói joggal bírnak: a magyar tudományos akadémia tagjai, a tanárok, akadémiai művészek, tudorok, 39 Vasárnapi Újság, 1896. november 8. 757. 40 JMMTd 80.89.1. 41 JMMTd 80.88.1. 42 1874. évi XXXIII. te. 41. §. 227