A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

S. Turcsányi Ildikó: Választási kortesdalok Békésről (1896–1905), a Jantyik Mátyás Múzeum történeti gyűjteményéből

Választási kortesdalok Békésről (1896-1905) küldte a község az országgyűlésbe - ki is használta a békésiek közismert Kossuthkultuszát. Kossuth Lajost még 1889-ben, amikor az 1879. évi 50. törvénycikkre támaszkodó, közfelháborodást okozó kormánydöntés következtében elvesztette magyar állampolgárságát, több város és község mellett Békésen is díszpolgárrá választották, s Kossuth-alapítványt létesítettek. 1894-ben budapesti temetésére 12 tagú hivatalos küldöttséget delegált a képviselő-testület, de tisztelete oly nagy volt, hogy Békésről összesen 64-en vállalkoztak az útra, vettek részt a szertartáson. Ebből az alkalomból nevezték el az akkor még Vasút utcát Kossuth utcának, s a következő évben megbízták Jantyik Mátyást egy Kossuth-arckép megfestésével, amely - mint láttuk - 1896-ra készült el. (A Kossuth-kultuszt egyébként Meskó László ellenfelei is kihasználták, hisz az ellene íródott kortesversekben nemegyszer kihangsúlyozták, hogy ő maga nem vett részt a temetésen.) A másik ellenzéki jelölt, Dr. Igaz Pál, akit sárréti származásával választói inkább maguk közül valónak éreztek, a Függetlenségi és 48-as párt erdélyi bázisú, Ugron-párti szárnyához tartozott. A Kossuth-féle szárny már a választások előestéjén, az országgyűlés feloszlatásakor igyekezett propagálni önmagát. Az 1896 októberében Budapesten kiadott „Szózat a választókhoz" címzésű plakátján főbb irányelveit és az azokhoz való töretlen hűséget hangsúlyozták. Ezek: perszonálunió, független Magyarország, általános szavazati jog és titkos szavazás, a mezőgazdaság, az ipar és a közigazgatás gondjainak megoldása, nemzetiségi kérdés rendezése. „Mi, az országgyűlési fiiggetlenségi és 48-as pártnak tagjai, kik a magyar fliggetlenség eszméjétől elválaszthatatlannak tartottuk és tartjuk a haladást a szabadság és szabadelvűség terén minden irányban... ...soha nem fogyatkozott az elhatározás, küzdeni a végletekig minden kormány ellen, mely az 1867-iki kiegyezés és jogfeladás alapján áll és küzdeni minden párt ellen, mely ez alapot elfogadja, mert ez alapon hazánk állami önállóságát elérni nem lehet, csakis tért veszteni és visszafelé esni, mert a közös ügyek az önállóság eszméjét kizárják... A mi pártunk nem személyek pártja, de elveké, a személyek kidőlnek, az elvek maradnak, a személyek engedhetnek az emberi gyarlóságoknak, változtathatnak meggyőződést, de az elvek tiszta világában a változás lehetetlen, nekünk ez kell, mert a mi alapunk az elv, ha elveink nem valtozhatlanok, alapunk inog és sülyedez lábaink alatt. Követeljük azt, hogy Magyarország legyen önálló, független magyar állam, ügyeit intézze függetlenül, szabadon és minden más ország beavatkozásától menten. 211