A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei séhez, de csak azzal a feltétellel, hogy az egyháztagokra nagyobb megterhelés ne essen. Ezt pedig lehetetlenség lenne betartani.

125 Egy hónappal később arról kellett határozni a presbitériumnak, hogy mit tartalmazzon a lelkész fizetése. Gyorsan döntésre kellett jutni, mert a püspökség nem tudta tovább vállalni a lelkész fizetését, s a hiványt az augusztus 28-i esperesi ülésnek is jóvá kellett hagynia. Az egyházkerülettől kapott kápláni havi fizetés 71,40 P volt, s emellett a kongrua 90,63 pengőt (összesen évi 1944 P-t) tett ki.

126 Ha a búzát pengőre értékelik át, akkor a legutóbb megállapított hivány összege mindössze havi 30 pengőt tett volna ki. A felügyelő ezért azt javasolta, hogy az egyházi költségvetésbe belmissziói díjak címén fel kell venni havi 60 pengőt. Ily módon az állami 90 pengőn kívül a lelkész az egyháztól is 90 pengőt kaphatna kézhez. Eszerint az egyházközség évi 360 pengő fizetést garantált a lelkészének, aki emellett kapott még 150 pengőt irodai fűtési átalány címen, biztosítottak a számára egy bérlakást, s ezen felül megillették a hitoktatói díjak, a kórházi, valamint a hívektől járó stóla. Tátrai éves stólajövedelme emellett 300-350 pengő körül alakult.

127 Ehhez jött az állami fizetés-kiegészítésként évi 1080 pengő, plusz a 720 P értékű belmissziói díj, vagyis összesen 2600-2700 P. Az augusztus 26-i közgyűlés után a december 8-i is visszatért erre a kérdésre. A felügyelő beszámolt Raffay püspökkel folytatott tárgyalásairól, melyben a püspökség vállalta, hogy havi 80 pengő fizetést továbbra is folyósít. Azt is kimondták, hogy a fizetést növelheti a földbirtoknak az évi törlesztő részleten felül megmaradó jövedelme. Tisztában voltak azzal, hogy ez még mindig kevés. Az augusztusi közgyűlés meg is állapította, hogy ez (kb. 90 pengővel) kevesebb lesz, mint amennyit jelenleg kap kézhez a lelkész. így azzal terjesztették a december 15-i esperességi közgyűlés elé, hogy szükségét látják a fizetés felemelésének, ha az egyházközség anyagi helyzete javulni fog. A lelkészt megerősítő közgyűlésen, december 15-én, az említett feltételekkel véglegesítették Tátrai Károly állását. 1929. február 8-án ismertették, hogy a múlt évben az egyházközségnek - a templomépítkezési költségeket nem számítva - 4045 P 4 fillér bevétele mellett 3095 P 72 fillér kiadása volt, tehát 949 P 32 filléres aktívummal zárta az évet. Ha végigtekintünk a következő évek - általunk nem részletezett - költségvetésein, azt láthatjuk, hogy az építkezési időszakokat nem számítva, a kiadási és bevételi tételek 4-5000 pengő körüli értéket tettek ki. Általában úgy alakították ki a költségvetést, hogy a bevétel éppen csak fedezze a kiadásokat. 26 pengőnél nagyobb összeg egyszer sem maradt a kasszában.

128 125 Esperesi közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1928. 31. 126 GyEEI Iktatókönyv 24 és 38/1928. 127 GyEEI Iktatókönyv 161/1935; Áchim évi 200 pengőt kapott a kántorizálásért: 185/1935. 128 1929-ben még a templomépítési elszámolással kapcsolatban fordulhatott elő egy 777 pengős pénzmaradvány. 1940-et követően viszont többször is maradt nagyobb összeg a következő esztendőre: 1942-ben 387, 1944-ben 523, 1945-ben pedig (de ez már az infláció miatt ilyen magas) 6624 P. 195