A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei állapították meg: 12 q búza s további 5 q irodai fűtésátalányra. Bérlakás, hitoktatói óradíjak (210 000 K), stóladíjak, kórházi óradíjak és az állami fizetés-kiegészítés.

44 Ezzel kezdetét vehette Gyulán az önálló evangélikus gyülekezeti élet. Az egyházközség tagságának összetétele 1926-ból ismerünk egy összeírást, mely tartalmazza az egyház adófizetőit foglalkozásuk és címük szerint. Eszerint 171 adófizető tagja volt a gyulai gyülekezetnek. Az eltartottak között 48 háztartásbeli feleséget, 12 özvegyasszonyt és 9 nyugdíjas férfit vettek számba. A további 102 személy foglalkozásra nézve az alábbi megoszlást mutatta: a 23 földműves közül 1 bérlőt, 9 birtokost, 3 tanyást, 4 uradalmi kertészt és 6 napszámost találunk. A 3 kereskedő mellett 27 iparost írtak össze: 3 cipészt, 2-2 asztalost, hentest, szabót és varrónőt, illetve l-l bádogost, borbélyt, molnárt, csizmadiát, gépészt, kalapost, kárpitost, kútfúrót, kerékgyártót, lakatost, mészárost, szobafestőt, tímárt, szövőmestert, szerelősegédet és egy munkást. Tizenketten magánzóként jutottak jövedelemhez, ketten vendéglősként tevékenykedtek, a közlekedés területén dolgozókat pedig 4 vasutas, 1 útmester és 1 vízmester képviselte. Az egészségügyben 1 főorvos, 1 állatorvos és 1 gyógyszerész mellett 2 kórházi (műtős) szolgával találkozunk. A 6 pénzüggyel foglalatoskodó között egy takarékpénztári igazgató, 1 banktisztviselő mellett 2 pénzügyi tisztviselőt, 1 pénzügyi titkárt és 1 pénzügyi számtanácsost vettek nyilvántartásba. A közigazgatást a főszolgabíró mellett 3 rendőr és 1 csendőr képviselte. Az oktatásügyben a 2 tanító mellett egy segéd-tanfelügyelő tevékenykedett. Az igazságszolgáltatást a törvényszéki bíró és 2 törvényszéki jegyző képviselte, míg műszaki területen egy főmérnök, egy műszaki rajzoló, egy műszaki tanácsos dolgozott, s talán még a fatelepi ispánt is ide sorolhatjuk. Földrajzi elhelyezkedésük meglehetősen szórt volt. Gyula 70 utcájában, szétszórtan éltek az evangélikusok. A város külterületein Aranyágban 3, Sióréten 2, Pejréten 3, Szabadkán 8, Szentbenedeken 1 személyt regisztráltak. Később pontosították a külterületen élők listáját. Részben ennek is köszönhető, hogy 1930-ban már 283 gyulait tartottak számon, közöttük 77 tanyasival: 24 fő Szabadkán, 20 Pejréten, 12 Sióréten lakott, de volt közöttük 9 eperjesi, 2 szentbenedeki, 2 józsefbenedeki, 2 ajtósfalvai, 2 bicerei, 1 remetei, 1 farkashalmi, 1 fövenyesi és 1 oláhréti lakos is.

45 44 GyEEI Iktatókönyv 101 és 136/1924, valamint Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1924. 24. 45 GyEEI Iktatókönyv 223/1930 és 39/1931. 175