A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei Kéler Istvánnét, Kocsis Lászlónét, Konkoly Tihamérnét, Mazurek Ferencnét, Páncél Józsefnét, Paulinyi Gyulánét, Ranek Kornélnét, Rimler Lajosnét, Sinszky Ferencnét, Sziked Bélánét, Stéberl Andrásnét, Stéberl Mihálynét és özvegy Wimmer Józsefnét. A felügyelő rövid, de hatásos beszédben köszönte meg a felé áramló bizalmat. A háború és a forradalmak mérlegét a következő gondolattal vonta meg: „Mély vallásosság, tiszta erkölcs, emberbaráti kötelesség teljesítése, altruisztikus felfogás, szorgalmas keresztyéni békességes munka vihet bennünket egyedül a boldogulás és a boldog megelégedés útjára... látva hittestvéreim nagy hitbuzgalmát, vallásos érzületénekfellángolását, erős hittel, bízó reménnyel nézek egy szebb jövendő elé. "

29 Már másnap értesítették a közkórház igazgatóját, hogy evangélikus halott esetén Kemény Gábor gyulai missziói lelkészt keresse meg.

30 Az első presbiteri gyűlést november 10-én délután 6 órakor, a Maróthy téri főszolgabírói hivatalban (jelenleg a Műemlék Felügyelőség épülete a Szent Miklós parkban) tartották. Határozatot hoztak arról, hogy a szokott 9 óra helyett ezentúl 10 órától kezdődjenek az istentiszteletek. Kérték a megyei tanfelügyelőt, hogy egy zeneértő evangélikus vallású tanítót helyezzen Gyulára, aki a kántori feladatokat el tudná látni. Eldöntötték, hogy minden második (páratlan) hónap első vasárnapján presbiteri ülést tartanak, s azt is, hogy minden egyházi eseményt (esküvő, temetés, keresztelő) 24 órával annak elvégzése előtt jelentsenek be a lelkésznek. Olofson Miksát felkérték a vagyonleltár elkészítésére s az egyházközség iratainak a visszaszerzésére a volt felügyelőtől. Elhatározták továbbá, hogy az iskolák igazgatóihoz fordulnak annak megállapításáért, hogy hány evangélikus vallású tanuló van a városban. A lelkész december l-jével elkezdte a hitoktatást. Noha az egyházi alkotmány szerint a közgyűlésen csak a 24 éven felüli férfiak szavazhattak, míg a nők csak képviselőjük útján, s a javaslatok csak kétharmados többség esetén váltak határozattá, a gyulaiak hosszas vita után úgy döntöttek, hogy itt minden önálló férfi és önálló keresetű nő szavazati jogot kap, s a kétharmados többség csak szervezeti kérdésekben legyen mérvadó, egyéb ügyekben megelégednek az elnökén kívül 15 igen szavazattal. Elhatározták továbbá, hogy az egyházközség régi, buzgó tagjainak nevét aranykönyvbe foglalják. Az egyházi temetés és harangozás kérdését a híveknek a helyi református egyházzal való esetenkénti megállapodására bízták: úgy döntöttek, hogy a protestáns vegyespár esketését a menyasszony vallásán lévő pap végezze, a temetéskor viszont az apa vallásán lévő temetőbe helyezzék végső nyugalomra a családtagot. Végezetül köszönetet szavaztak meg az állami elemi iskola vezetésének azért, hogy hosszú időn keresztül helyiséget biztosítottak az istentiszteletek megtartására. Egyúttal megköszönték a baptista gyülekezetnek, hogy régi imaházukat az egyházközség rendelkezésére bocsátotGyEEI Jegyzőkönyvek C. 12.: Az 1923. november 4-i közgyűlés. GyEEI Iktatókönyv 1/1923. 171