A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei jes önállósítását. Arra hivatkozva, hogy az evangélikus tanulók száma meghaladja a nyolcvanat, egy evangélikus kántor kirendelését is kérelmezték. Az ülésről tudósító jól látta, hogy „a közgyűlés... új korszakot jelent a kis egyház életében" ?

2 A szervezőmunka ugyan a finisébe jutott, mégis helytállónak fogadhatjuk el az egyházközség nehézségeit felvázoló, összegző visszatekintést: „Isteni tiszteletek céljára iskolai termeket engedtek át szívességből... iskolatermeket kellett istentiszteletek céljára berendezni, állandó jellegű ez a helyzet sem volt és esetenként kellett külön tantermekből tantermekbe vándorolni. Az evangélikus híveket és a gyülekezetet csupán 1-2 lelkes és buzgó hittestvérünk képviselte... A város társadalma az evangélikus egyház létezéséről tudomást alig vett... lelkésze is három volt, különböző képességgel, különböző temperamentummal és különböző munkabírással. [Ez a kitétel valószínűleg az 1920-1923 közötti időszakra vonatkozik - N. Cs.] Istennek dicsőségére változatlan volt azonban a presbitérium hitbuzgósága, kitartása, támogatása és a kis gyülekezet összetartása és lelkes áldozatkészsége. "

23 A Gyulai Evangélikus Missziói Egyházközség 1923. október 7-én, vasárnap reggel 9 órakor a polgári leányiskolában tartott istentiszteleten Kuthy Dezső és Vidovszky Kálmán kíséretében bemutatkozott leendő híveinek Kemény Gábor lelkész, vallástanár. A bemutatkozás jól sikerülhetett, mert október 28-án már azért hívták össze nagyobb számban a gyülekezet tagjait a polgári leányiskolába, hogy az istentiszteletet követően eloértekezletet tartsanak a november 4-re tervezett beiktatási ünnepély részleteinek megbeszélése érdekében.

24 A gyulai evangélikus egyházközség újjászervezését az egyházkerület püspöke, dr. Raffay Sándor természetesen melegen pártfogolta. Ezt egyértelműen megfogalmazta az 1923. október 31-i, a reformáció emléknapján kelt levelében: „Lelki örömmel figyelem egyházépítő megmozdulásotokat és a szervezés terén az utóbbi időben végzett nemes munkátokat. Isten áldása legyen mindazokon, akik e nemes munkában köztetek forgolódnak... Istenes dolog az evangélium egyházának építése, a Krisztus ügyében való apostolkodás. Isten nevében köszönetet mondok azért mindazoknak, akik Gyulán az evangélium egyházát megszervezni, istentiszteletének helyét felszerelni és az egyházszeretet szent tűzét másokban felgyújtani és élesztgetni segítettek. Most, hogy az ifjú gyülekezet új vezetőt kap, új, erős, az eddigieknél is öntudatosabb egyházi létnek kell megindulnia.''''

25 (1. kép) A püspök az egyházi funkciók végzésére, önálló hatáskörrel Kemény Gábor evangélikus lelkészt nevezte ki Gyulára missziói lelkésznek. Stéberl Mihály adott szállást a lelkésznek. Békés, 1923. szeptember 15. Dr. Vangyel Endre visszatekintése 1929. november 10-i újjáválasztása alkalmából. Békés, 1923. október 6. és 27. GyEEI Jegyzőkönyvek C. 12. 169