A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei József gondnok annyit tudott, hogy az adófőkönyveket a háború folyamán Csepregi esperes magával vitte. Mivel ő időközben meghalt, azokat már visszaszerezni az örököseitől nem lehetett. Az egyház többi iratáról azt feltételezte, hogy Ladies fel­ügyelő birtokában vannak. Érdekes, hogy az általa vezetett következő ülésen ezeket nem kérték tőle vissza. (Iratai között azonban magunk is csak az 1913 előtti jegy­zőkönyveket találtuk meg a Békés Megyei Levéltárban, tehát lehet, hogy a többi tényleg Csepregi esperesnél volt, az említetteket pedig olyan réginek tarthatták, ame­lyek már nem érdemesek arra, hogy foglalkozzanak velük.) Olofson bejelentése még inkább érzékelteti az egyház vezetésében meglévő zűrzavart. Pénztáros létére fogalma sem volt arról, hogy a templomépítési, illetve a harmónium alapon mennyi pénz van. Annyit tudott csak, hogy ezeken kívül van kb. 100 000 К takarékpénztári betét, 13 s egy jelentéktelen összeg található a kézipénztárban. Más vagyona nincs a gyülekezetnek. Szerinte az egyházközség sem költségvetéssel, sem zárszámadással nem rendelkezik. A legutóbbi közgyűlés az adókat felemelte ugyan, de azok behaj­tása még csak most van folyamatban. Mindez arra utal, hogy az egyházközség újjászervezése nem haladt a sokak által elvárt mértékben. Az istentiszteletek tartása ugyan rendszeresebbé vált, s a hitoktatás (legalábbis a főgimnáziumban és a lányoknál) beindult, de feltehetően a háború utáni gazdasági nehézségek következtében mindennek nem volt meg a szi­lárd szervezeti és anyagi háttere. Erre utal az 1923-as egyházmegyei közgyűlés megállapítása, mely szerint a gyulai leányegyház nem küldte be sem a zárszámadá­sát, sem a költség-előirányzatát. Vidovszky Kálmán gyulai segédlelkészt kérték fel arra, hogy szüntesse meg e hiányosságot. 14 A felelősen gondolkodók joggal tarthattak attól, hogy egy rövid fellendülés után ismét a megszűnés közelébe kerülhet a gyülekezeti élet, ha az nincs kellően megalapozva. Nem bízhattak abban, hogy ezt a nehéz, fáradságos feladatot a már idősödő, és sok egyéb tisztséggel megterhelt felügyelő, dr. Ladies László végre tudná hajtani. A kezdeményezést a fiatal, agilis Vangyel dr. vette át. Vangyel Endre 1882-ben Orosházán született. Középiskoláit Szarvason, az egyetemet Kolozsváron elvégezve ügyvédként dolgozott. Tipikus közhivatalnoki karriert futott be: 1906-ban lépett a megye szolgálatába tiszteletbeli szolgabíróként. 1909-ben Orosházára helyettes szolgabírónak nevezték ki, de már ugyanebben az évben Gyulára került vármegyei aljegyzőnek. 1916-ban másodfőjegyző, 1918 de­cemberében pedig tiszteletbeli főjegyző lett, s egyúttal az alispán helyettesévé ne­vezték ki. A világháború alatti működéséért megkapta a II. osztályú polgári érdem­keresztet. Előbb a szerb, majd az orosz fronton szolgált. Doberdónál úgy megsebe­13 Ez akkor kb. 5,5 q búza árának megfelelő összeg volt. A Békés, 1923. március 31-i tudósítása sze­rint 18 400 К volt a búza mázsájának ára. 14 Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1923. 7. A gyulai leányegyház Békéscsabá­hoz tartozott a Bányakerületi Egyházmegyében. 167

Next

/
Oldalképek
Tartalom