A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Németh Csaba 1922-re vonatkozóan már határozottan kijelenthetjük, hogy megélénkült az élet a gyulai evangélikus egyházközségben. Az év folyamán 11 istentisztelet megtartásáról van tudomásunk, tehát szinte havi rendszerességgel tartottak összejöveteleket a hívek. Illetve, s talán éppen az lehetett a baj, rendszeresség nemigen figyelhető meg az is­mert időpontokban, hacsak annyi nem, hogy általában a hó végi vasárnapokra estek. Az eddigiektől eltérően a kezdésük időpontja is változó: hol 10, hol 11 órás kezdés­sel találkozunk. Csak feltételezhetjük, hogy amikor külön nem jelölték meg a kez­dés idejét, akkor az a szokott 9 órás időpont lehetett. A helyszín egyetlen esetben került említésre (a Károlyi úti elemi leányiskola), így ez éppen a kivételt is jelent­hette, de a korábbiak alapján inkább a megszokott helynek tűnik. 1922. január 29-én Kuthy Dezső budapesti lelkész tartott istentiszteletet. Róla később úgy emlékeztek meg, mint aki „lángoló lelkesedéssel, apostoli hitbuzgóság­gal, erős akarattal és kiváló ékesszólásával evangéliumi öntudatra ébresztette a híve­ket, összehozta és életképessé tette a gyulai evangélikus egyházat". Olyan „országos hírű szónok" volt, aki „a külföldi evangélikus egyházakat sorra látogatta". 7 Az orszá­gos evangélikus egyház főjegyzőjeként tevékenykedett, s Monorról járt le Gyulára. 8 Március 26-án a Károlyi úti elemi leányiskolában tartottak istentiszteletet, a húsvét első napját pedig április 16-án ülték meg ebben az évben. 9 Tudomásunk szerint a gyulai evangélikus egyházközség a város és megye színe előtt először 1922 márciusában, Brandt Vilmos főispán beiktatásán jelent meg hivatalosan. 10 Jú­lius 23-án az igehirdetés után közgyűlést is tartottak, míg az évi rendes közgyűlést a szeptember 24-i igehirdetés utánra hívták össze. 11 Egy új arc, dr. Vangyel Endre, a gyulai járás főszolgabírója tűnt fel az 1923. április 8-i egyháztanácsi ülésen, mint a gyülekezet másodfelügyelője. Nem tudjuk pontosan, mikor kapcsolódott be az egyházközség vezetésébe. Egy későbbi vissza­emlékezése alapján az 1920-as dátum tűnik a legvalószínűbbnek. Ezt erősíti az is, hogy ekkortól volt a gyulai járás elöljárója. Másodfelügyelőnek talán az 1920-as tisztújításkor választották meg. Meglehetősen tájékozatlannak mutatkozott még a gyülekezet ügyeiben. A je­lenlévő gondnokot és a megjelent egyháztanácsi tagokat (Olofson Miksa, Stéberl András, Martincsek János, Juhász László) kérte, hogy tájékoztassák „a leányegyház pénzügyi és gazdasági helyzetéről, vagyoni állapotáról, szervezetéről, a presbiterek számáról, mandátumuk határidejéről, költségvetéséről, zárszámadásáról" . 12 Sülé 7 GyEEI Jegyzőkönyvek 1923. április 8.: Ezért neki utólagosan ugyancsak köszönetét fejezte ki a gyülekezet. Békés, 1923. augusztus 5. 8 Dr. Vangyel Endre visszaemlékezése: GyEEI Jegyzőkönyvek C. 12. 9 Békés, 1922. január 25., március 25. és április 15. 10 Békés, 1922. március 29. 11 Az istentiszteletek megtartására: Békés, 1922. április 29., július 22., augusztus 26., szeptember 23., november 4. és 25., valamint december 23. 12 GyEEI Jegyzőkönyvek 1923. április 8. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom