A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Bautechnische und ansiedlungshistorische Beobachtungen auf einer tiefländischen Fundstelle aus der frühen Kupferzeit

Bóka Gergely gén eredetileg füllel ellátott faedényt a Kr. e. 8. századra keltezték.

45 A kompolti kút feltárói a talált faedény párhuzamát - a fa- és kéregedények Kárpát-medencei analógiája híján - az Urnamezős-kultúra sághegyi lelőhelyén előkerült egy fülű, csónak alakú, ovális szájú két edényében találták meg.

46 Megemlítenek még egy fa előzményekre visszamenő apró, ovális teknő formájú edénykét is, amely a Kyjaticekultúra szilvásváradi várából került elő.

47 Az említett urnamezős példák formailag és területileg is közel állnak a faedényhez, azonban fülkiképzése, egyenes alja és ovális formája alapján a törökszentmiklósi edény áll a legközelebb hozzá. Hasonló ovális formájú és vízszintesen kicsúcsosodó peremű edényt ismerünk a kelet-európai sztyeppéról, Aksjutincyból, annyi különbséggel, hogy az sokkal laposabb - és így inkább teknő formájú - mint a törökszentmiklósi példány (12. kép 3).

48 Gömbölyded testű, fából készült, vízszintes állású fogós (bütykös?), gömbölyded testű edényt (12. kép 7) és ovális formájú, lapos, nyéllel ellátott (12. kép 5), valamint széles, vízszintesen kidomborodó peremű tálakat ismerünk Dél-Oroszországból (12. kép 4).

49 Az említett edényeken kívül az algyői preszkíta temető egyik sírjából került elő egy enyhén kihajló peremű, tojásdad testű, profilait aljú csupor, amelynek nyakán egymással szemben két lyuk található (12. kép 8).

50 Ezzel az edénnyel méreteiben és formájában megegyező, függeszthető edényt találtak Szilvásvárad-Töröksáncon Kyjatice földvárában annyi különbséggel, hogy ez utóbbit páros átfúrásokkal látták el (12. kép 9).

51 Hasonló, átfúrásokkal ellátott peremű edényt ismerünk Sághegyről az Urnamezős-kultúrából (12. kép 10).

52 A Békéscsaba-Fényesen előkerült függeszthető csuport formailag a fent említett késő bronzkori edények körébe sorolhatjuk. Perem- és fülkiképzése a törökszentmiklósi agyag és a kompolti faedény előzményekre megy vissza. A Gáva-kultúra Baks-Temetőparti lelőhelyén találtak egy hasonló technikával átfúrt peremű tálat.

53 A törökszentmiklósi, a kompolti, valamint a Dél-Oroszországból ismertetett edények között fennálló egyértelmű formai és - esetenként - funkcionális kapcsolat megerősít bennünket abban, hogy a szkíta kori Alföld társadalmi és etnikai képének kialakításában, a korábban ezen a területen élt késő bronzkori és kora vaskori népességek, valamint a keletről érkezők jelentősen részt vettek. 45 Az edény peremátmérője: 34,5 x 21 cm (a füleket leszámítva), magassága: 15 cm. Az egyik vízszintes állású fül részben kitörött, emiatt az edény falát a fül alatt átfúrták és kötelet húztak át rajta, amelynek darabjai a lyuk környékén és az edény oldalához tapadva megmaradtak: MATUZ-SZABÓ-VADAY 1998. 48, 5. kép, 6. kép. 46 Csónak alakú faedények a sztyeppéi szkíta kultúrából is ismertek: Kemenczei Tibor szíves szóbeli közlése. 47 MATUZ-SZABÓ-VADAY 1998. 55; MATUZ-NOVÁKI 2002. 110. ábra 15. 48 DUSEK 1974. XV. t. 11. 49 MELYUKOVA 1995. 52. kép b, c, 55. kép. 50 Az edényről és az edényformáról lásd bővebben: MATUZ 2000. 142. 51 MATUZ-NOVÁKI 2002. 97. ábra 5. 52 PATEK 1968. XVIII. t. 12. 53 SZABÓ 1996. 13. kép 20. 122