A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Deli Tamás: Adatok a Tiszántúl szárazföldi csigafaunájához I. Szatmár-Beregi-sík

Adatok a Tiszántúl szárazföldi csigafaunájához I. Szatmár-Beregi-sík Összességében elmondható, hogy potenciálisan zárt erdő borította a síkságot. Mára ebből alig 10% maradt meg (a hazánkra eső részen). Ennek ellenére az Alföld legerdősültebb tájegysége ez, amelyhez még az is hozzájárul, hogy az erdők őshonos fafajokból állnak, és nagy részük természetközeli állapotú. A többi alföldi területhez képest nedvesebb, kárpáti és montán elemekben gazdagabb régió.

8 Anyag és módszer Gyűjtési módszerek A terepi felvételek során kvadrát módszer szerint gyűjtöttem malakológiai vizsgálathoz talajmintákat (25 x 25 x 2-5 cm/kvadrát). A minták térfogata kb. 1,5 liternek felelt meg. A kiemelt talajminták vastagsága sok esetben fontos tényező. Olyan területeken, ahol a talaj gazdag mészben, a Mollusca-héjak jól fosszilizálódnak, nem oldódnak fel. Ilyen esetben - ha az irodalomnak

9 megfelelő 15 cm mély réteget emelünk ki a talajból - a mintánk szubfosszilis-fosszilis házakkal keveredik, olyan fajok héjaival, amelyek nagy része esetleg már kipusztult a területről. Recens faunisztikai kutatásoknál ez téves információkhoz vezet. A vizsgált területek nagy részén ettől nem kellett tartanom. Az erdők talajai ugyanis általában igen vékony (2-5 cm mély) kifejlődésűek, alattuk pedig már agyagrétegek találhatók, melyekben viszont legtöbbször nem fosszilizálódnak a héjak. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye, hogy az apró és közepes méretű fajokra jól alkalmazható, sőt ezek sokszor csak így gyűjthetők hatékonyan. Az „így" alatt nem feltétlenül magát a kvadrátolást kell érteni, hanem egyszerűen csak a talajminták szedését és kiválogatását. A kvadrát módszert egyeléses gyűjtéssel is kiegészítettem. Ennek fontossága abban rejlik, hogy a kvadratolassal elsősorban a kicsiny méretű csigafajok kerülnek elő. A nagyobb termetű puhatestűek (pl. a Helicidae család fajainak nagy része) csak igen ritka, kivételes esetben kerülnek a mintába, akkor is többnyire csak juvenilis formában. Egy terület faunisztikai leírásakor azonban elengedhetetlen a nagy termetű fajok ismerete is. A gyűjtött anyagfeldolgozása Az elmúlt 13 év malakofaunisztikai kutatása során, a Szatmár-Beregi-síkról 801 tételt gyűjtöttem, ami 11 731 db egyedet tartalmaz. A faunalistában szereplő fajnevekhez a legutóbb megjelent

10 faunakötetben használt nevezéktant vettem át. A faj neve alatt kiemeltem a lelőhelyek település és 8 HORTOBÁGYI-SIMON 1991. 129. 9 MÓCZÁR 1967. 10 PINTÉR-SUARA 2004. 15-23. 9