Sz. Kürti katalin: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban. Második, javított, átdolgozott kiadás (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 29. Békéscsaba, 2006)

derül ki igazán (Fényképek I. 36.), milyen alacsony és testes volt Cecilé Papier. Első közös fényképük Pesten, Borsos József műtermében (38. kép; Fényképek I. 3.) készült. Ekkor Pesten, Békéscsabán és Kalocsán tartózkodtak, ez utóbbi helyen Haynald Lajos érsek vendégeként. Ekkor pecsételődött meg az a barátság, amely az 1871. évi düsseldorfi ismeretséggel kezdődött, majd kalocsai, illetve colpachi nyaralásokkal (Liszt Ferenc jelenlétében) folytatódott. Ez a barátság is hozzájárult a Krisztus-képek és Munkácsy portréfestészetének remeke, az 1884. évi Haynald-arckép születéséhez (41. kép; Fényképek I. 42.). A Braun-műterem több pózban megörökítette a fiatal, magas festőt, Párizs egyik ünnepelt művészét és társasági emberét. Rubens jelmezében és „civilben", a kor legdivatosabb ruháiban is lefotózta, s több német és francia divatlap társasági rovata közölte ezeket a fényképeket (40. kép; Fényképek I. 7., 9-11.). Párizsban R. P Dagron, F. Mulnier, A. Quidde, J. Mieczkowski, E. Fiorillo, M. Zinser fényképezte Munkácsyt, az utóbbi kettő a festő műtermébe ment el, és a kis, illetve nagy műteremben, festményei között örökítette meg a művészt a 80-as években (44. kép; Fényképek I. 2., 5., 8., 27-28., 31.) Cecilé Budapesten Strelisky, Koller és Ellinger kamerája elé állt. 1883ban terhesen, díszmagyarban ábrázolta őt Ellinger (Fényképek I. 49.). Mint tudjuk, 1884 tavaszán az újszülött meghalt. Munkácsyné legjobb fényképeit a kor világhírű fotósa, Paul Nadar, Felix Nadar fia készítette (48-50. kép), de megörökítette az említett Adolph Disderi is (Fényképek I. 46.). A fotók hátoldalán, verzóján levő hirdetésből kiderül, hogy Mulnier az 1867. évi Párizsi Világkiállításon kapott érmet, Nadar az 1878. évi világkiállításon aranyérmet, az 1889-esen pedig nagy érmet, grand prix-t (50. kép). Nadar 1889-es Munkácsy-fényképe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Több fénykép ábrázolja Munkácsyt magyar rokonai körében. Ezek Kecskeméten, Mezőcsáton, Mezőkövesden (51. kép) készültek, az utóbbiakat valószínűleg a miskolci Schabinszky készítette, aki 1890 táján többször megörökítette őt, illetve modellfotókat készített számára a Honfoglaláshoz. Rokonait ábrázoló fotográfiái közül kiemeljük húgának, Gizellának egészalakos fényképét, amely Debrecenben készült 1874 körül, a híres Gondy-Egey „fényirdában" (Fényképek I. 44.). A fényképek egész sorozata örökíti meg a párizsi és a colpachi műtermeket, szobákat, Munkácsy életének helyszíneit, ahol igazi festőfejedelemként élt a 80-as évektől. Ezek a fényképek részben amatőrök 24