Sz. Kürti katalin: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban. Második, javított, átdolgozott kiadás (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 29. Békéscsaba, 2006)

már 280 fényképészműterem volt az országban. A városképek és tájak fotózása a száraz eljárás megjelenése után jött igazán divatba. Munkácsy Mihály már a hatvanas években megismerkedett a fényképezéssel, hiszen a kor festői már javában használtak fényképet festői segédletként. Bécsben és német földön is divat volt ez, nem véletlen hát, hogy Düsseldorfban maga is ezt a módszert választotta. Mint Ligeti Antalnak írta, naponta egy tallért kért egy modell. így érthető, hogy olcsóbb volt a modellfényképezés, amelyet a készülő Siralomházhoz vett igénybe. A fotótörténészek nem tartják kizártnak, hogy Munkácsy fényképezte modelljeit: a beöltöztetett, beállított őrt, az elítéltet, a kosarat tartó leányt, a síró asszonyt, a ködmönös és bőrkötényes férfit. Az előbb ismertetett nehézségek, a bonyolult és drága műszerek miatt nem tartom lehetségesnek, hogy Munkácsy készítette volna nedves, kollódiumos eljárással a modellfotókat. Az azonban biztos, hogy a fiatal festő már 1868 körül tudta: mit és hogyan akar a Siralomházon ábrázolni. Erről tanúskodnak a Békéscsabán lévő értékes fényképek (Fényképek IV 1-7.). Az már nem kizárt, hogy 1874 őszén ő fényképezte le Reök bácsi kismegyeri birtokán a beöltöztetett béreseket, cselédeket a készülő Falu hőséhez. Ekkor már egyszerűbbnek bizonyult fotózni száraz eljárással, és pénze is volt készüléket vásárolni. Valószínű azonban, hogy inkább kifizette egy békéscsabai vagy gyulai fényképésznek a munkát, mert később is de Suse márki (66-68. kép) és Wrede herceg, amatőr fotósok dolgoztak számára. Volt fényképezőgépe és vetítőgépe, ami kiderül pénztárnaplójából és W. Ilges könyvéből. Képeinek nagy változata vetítőgép segítségével valósult meg. A Békéscsabán lévő hagyatékban a 80-as, 90-es évekből származó felvételek nagyméretűek, többnyire szürke vagy barna tónusúak. 46 X 35,5 cm-esek azok a Braun-műteremben készített fényképmásolatok, amelyeket óriásképei bemutatóján, kiállításán árusítottak. Ezek pazar kivitelűek, arany feliratúak, paszpartuzottak (72-73. kép; Fényképek V 7.). Kevés emlék maradt düsseldorfi tartózkodása idejéből: csak egy rajzos meghívó műtermébe a Siralomház sikere után (2. kép; Ereklyék I. 2.) és egy fénykép, amely művészünnepségen ábrázolja a fiatal festőt a velencei mór jelmezében (Fényképek I. 1.), a mellette ülő „Desdemoná"-val. Ennek a Vasárnapi Újságban megjelent variációján áll a nőalak, amelyből kiderül, milyen magas volt Munkácsy. Ez az egyetlen fénykép, ahol a partnerével áll. Később felesége, Cecilé ügyelt arra, hogy mindig ülve fotóztassa férjét kettős portréikon. Egy 1896. évi, Koller utódai által készített fényképen 23