A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Makkay János: Andrew Sherratt. 1946–2006

Makkay János dani munkahelyének, az Ashmolean Museumnak, ennek a 17. század végén alapított nagyszerű intézménynek csodálatos könyvtára van. Mikor fiatal kezdőként először látogatott hazánkba (emlékezetem szerint 1973 nyarán), akkor a veszprémi munkák már befejeződtek, sőt meg is jelentek. így a békési terepjárásokkal ismerkedett meg Torma István kalauzolásával. Jelesen a szeghalmi járás régészeti topográfiájával, amelynek munkálatai akkor éppen a tetőpontjukon voltak,

1 míg a második békési kötetnek, a szarvasinak a terepmunkái csak a következő évben kezdődtek el.

2 A magyarországi kutatásairól beszámoló három vagy négy tanulmányában világosan megírta, hogy a topográfiai munkák (hazánkban mindmáig alábecsült) jelentősége, páratlan volta és rendkívüli fontossága miatt döntött végül a Békés megyei kutatások mellett.

3 Az mindenesetre sokat mondó tény, hogy ősrégészetünk itthon végzett jelentős nemzetközi ásatásai egy kivétellel a Körös tágabb völgyében kerültek és kerülnek sorra, és az eddigi komoly ötből

4 három a szeghalmi járás területén. Az sem lehet a véletlen eredménye, hogy kerek húsz évvel ezelőtt az MTA Régészeti Intézetének hajdani igazgatója, Bökönyi Sándor a békési 2. kötet területének egy részét - Gyomaendrőd határának a délnyugati részét - választotta ki (egy dunántúli és egy borsodi térséggel szemben) mikrorégiós régészeti ásatások és más kutatások számára.

5 Sherratt néhány pontban összefoglalta, miért volt annyira alkalmas intenzív felszíni (és azt követően ásatásokkal történő) régészeti kutatások számára éppen az Alföldnek ez a része, tehát a Körösök völgyei és különösen Békés megye:

6 1 Ecsedy István - Kovács László - Maráz Borbála - Torma István: Békés megye régészeti topográfiája. A Szeghalmi járás. IV/1. Szerkesztette Torma István. Budapest, 1982. 2 Jankovich B. Dénes - Makkay János - Szőke Béla Miklós: Békés megye régészeti topográfiája. A Szarvasi járás. IV/2. Szerkesztette Makkay János. Budapest, 1989. 3 Külföldi kollégáink általában nem fukarkodnak dicséretekkel régészeti topográfiánk célkitűzéseit és eredményeit illetően. Ez azonban nem minden esetben jelenik meg írásaikban is. W. Parkinson nekem szóban közölt elragadtatott véleményének („nem is tudjuk, milyen fontos és jelentős munkáról van szó") például nyoma sincs disszertációjában: William A. Parkinson: The social organization of Early Copper Age tribes on the Great Hungarian Plain. A dissertation for the degree of Doctor of Philosophy in the University of Michigan. 1999. 17-18. Jelentősebb visszhangot kapott Krisztina Kösse disszertációja (Settlement ecology of the Körös and Linear Pottery cultures in Hungary. BAR Int. Ser. 64. Oxford, 1979; például Sherratt ismertetése in: Proceedings of the Prehistoric Society, 46. 1980. 382-383), amelynek adatai kizárólag (és számos megfigyelése nagyrészt) Kalicz Nándor és Makkay János akkor még közöletlen munkáiból ered. K. Kösse mindössze annyit tett, hogy az - akkori - nyugati tudomány éppen időszerű (mára jórészt mulandó és elfeledett) szemléletét korrekten vegyítette össze maradandó terepadatainkkal és megfigyeléseinkkel. 4 Magyar-szovjet ásatások Herpályon, Berettyóújfalu mellett a hetvenes években, Százhalombattán jelenleg magyar-svéd együttműködés, Andrew Sherratt és Torma István Dévaványa környékén, A. Whittle és Zalai Gaál István ugyanott, és legújabban William Parkinson ásatásai Vésztőn a Mágori domb közelében, két rézkori lelőhelyen. 5 A munkálatokról beszámoló első kötet: Cultural and landscape changes in South-East Hungary. Vol. I. Reports on the Gyomaendród Project. Szerkesztette Bökönyi Sándor. Budapest, 1992. 6 Elsősorban SHERRATT 1984. 155-156; továbbá SHERRATT 1982a. 287-288. Lásd még SHERRATT 1982; SHERRATT 1983; SHERRATT 1987. Sherratt négy, kimondottan Békés megyével kapcsolatos tanulmánya (1982a, 1983, 1984 és 1987) annak idején hazánkban semmiféle visszhangot nem váltott ki. Ez a rövid ismertetés megkésve bár, de ezt is szándékozik némileg pótolni. 12