A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)
Gyarmati Gabriella: Elemzési kísérlet Nyisztor János/NEStor deDOSZFÉRIKUS TÁJTEXTÚRÁK című sorozatára vonatkozóan két egységben
Gyarmati Gabriella És ami az alkotót leginkább érdekli: változás a tájban. Ugyanis maga a táj topológiája akkor válik izgalmassá, ha valamilyen kívülről vagy belülről jövő intenzív hatást elszenvedve nyer az eredeti forma és felület új arculatot. (Ilyen lehet például a tenger visszahúzódása nyomán kialakuló új felszín.) De a katasztrófák átjárják az egyén és a tömegek belső tájait is. Ezzel párhuzamosan egy textúra esetében ugyanilyen hatást eredményez annak deformálódása, összegyűrése, nyújtása stb. Csupán zárójelben jegyzem meg, hogy a deDOSZFÉRIKUS TÁJTEXTÚRÁK előkészítése során az alkotónak volt egy olyan ötlete is, miszerint a felületi deformációt egy vászonra vitt tájnyersanyagon állítja elő. A nyersanyag elkészíthető festéssel, vetítéssel, szitanyomással vagy bárminemű leleményes textúraképző eljárással. A táj így újra és újra felhasználható. A tájképi tartalom egyébként másodrendű ebben az esetben, hisz lehet táj látvány, de akár felnagyított mikroszkopikus kép is a kiindulási pont. A vásznak széleire fából készült merevítőket tervez, amelyek állhatnak egy összefüggő, de akár több szakaszból is. A tartórészek mozgatásával a táj szintén megmozdítható, változtatható. E gesztus - azaz a tájelemek/jelek önkényes alakítása a tájképen - az alkalmazott jelrendszeren kívüli valósággal való kapcsolat jellegét tehetné szemléletessé, de ezzel együtt tulajdonképpen a textúraelemzés megértésének gyakorlati eszköze is lehetne. Az alkotó ezt az elképzelését végül nem realizálta. Nyisztor alkotói tevékenysége a(z emberi) gondolkodás, a korszellemmel való kontaktusteremtés kísérlete és a technicizáltság (leginkább a szoftverek változása) együttesének allegóriája. 18 A technika segítségül hívása számára nem teher, legkevésbé pedig függőségi viszony. Előbbihez kapcsolódóan meg kell jegyeznem, hogy szerencsés módon az alkotás eszközeit sohasem avatja céllá. Ez egy szükségszerű kapcsolat, melyben a tényezők közötti reláció aligha fordulhat meg. A festmények alapjául szolgáló grafikák egy része esetében a munka tájképgenerátorral készített tájképnyersanyagok, azaz tájtextúrák előállításával kezdődik. A továbbiaknál a fotóalap beszkennelése az első lépés. Mindkét eljárás során a Photoshop felhasználásával nyerik el a vázlatok végső formájukat. E végső forma pusztán a vázlat szintjén értendő, hisz a táblák megfestése során körülbelül negyven százaléknyi hozzátétellel gazdagodik a tábla a vázlathoz képest. 19 A művek - az alkotó szerint - tájlevonatok, amelyek bár festmény formában realizálódnak, velük kapcsolatban mégsem a festés művelete a lényeges. A hangsúly a textúra egyik megjelenési formájának vizsgálatára helyeződik. 18 A technikafüggőségre, pontosabban a technikai produktumokhoz, informatikai háttérhez való szerves kapcsolódásra abban az esetben tudnék igazán szemléletesen rávilágítani, ha az eddigi életművet a maga teljességében bemutatva minden lépéshez társítanám az aktuálisan használt számítógépes program fő jellemzőinek, legfontosabb előnyeinek és hátrányainak rövid leírását. Mivel az alkotó első számítógépét 1989-ben kapta, a vizsgálódás bizonyára nem lenne tanulság nélkül való. 19 Az alkotó az utóbbi három évben született festményeinek készítése során a vázlatokhoz jóval többet, körülbelül hetven százalékot tett hozzá. 402
