A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Hochhauser Roland: Fejezetek a Nagyvárad-Szöllősi Sörgyár történelméből

Hochhauser Ronald tény, hogy évezredeken keresztül ez volt a sörgyártás technológiája. A sumerok és az egyiptomiak kenyértésztából állították elő a sört, és a sörfőzdék gyakran pékségekhez kapcsolódtak. A gallok ismerték az árpából való italkészítést, a germán törzsek itala pedig a mézből készült sör - a met - és a gabonasörök voltak. Az erjesztett italokat komlóval ízesítették. A borivó népek nem voltak jó véleménnyel a sörivókról: magukat kultúr-, a sörfogyasztókat barbár népeknek tartották. Nagy Károly birodalmában a sörfőzés már éppoly népszerű volt, mint a borkészítés. Később a kolostorok lakói vették kézbe a sörfőzés ügyét. A sörgyártást tudományosan a XIX. században Louis Pasteur alapozta meg azzal, hogy kimondta: a szeszes erjedés az élesztő élettevékenységének az eredménye.

6 Váradon az ipari sörgyártás az 1850-es években honosodott meg, amikor a város tőszomszédságában, a délkeletre fekvő Pece-Szöllősön sörház létesült.

7 A malátagyár, amely 1872 tájt épült, egy jókora alapterülettel, négy emelet magasságban emelkedett ki a már meglévő sörház szomszédságában. Az ipari fellendülés folyamatát 1873-ban kereskedelmi válság hátráltatta.

8 A megtorpanás a szesz- és sörgyártásban a termelés visszaesését eredményezte. A közel hét évig tartó krízisnek a számlájára írható az is, hogy 1875 körül a nagyváradi sörházban megszűnt a termelés, majd a vállalkozás ellen megkezdődött a csődeljárás. Ez röviddel azután következett be, hogy a Bécsi Bank Rt. (Wiener Bankverein) tulajdonába került. Nagyipari fejlődés Magyarországon (1867-1900) című könyvében Sándor Vilmos utalást tesz az 1890-ben alapított „Hungária" Serfőző és Malátagyár Rt nagyváradi sörfőzdére.

9 Jó okom van feltételezni, hogy a szöllősi sörfőzdéről van itt szó, mert az eddigi levéltári kutatásaim nem derítettek fényt egy másik, Nagyváradon üzemelő sörfőzde vállalati formára. 1895-ben a pece-szöllősi ipartelepen ismét beindult a sörgyártás, majd 1899ben, válságos idők után - a filoxeravész következtében a borárak megnövekedtek egy rt. birtokába került. A vállalkozás ekkori neve: Nagyvárad-Szöllősi gőzsörgyár „Löwy Ignácz"

{Grosswardein-Szöllöser Damßierbrauerei) .

ю Bár a tulajdonosok a malátagyárat korszerűsítették és a sörgyártelepet jéggyárral egészítették ki, reményeik nem váltak be, a vállalkozás ismét csődbe jutott. Ez annak volt betudható, hogy a századfordulón a „Dreher és Haggenmacher" Serfőzdék termékei elárasztották a nagyváradi piacot, komoly konkurenciát jelentve az itt gyártott sörfajtáknak. Kisebb kihagyás után, 1902-ben a gyárat átvette Krausz Béla, kinek vezetése alatt a termelés elérte az évenkénti 1200 hl sört. 1903-ban a várad-szöllősi gyárhoz hívták vezető tisztviselőnek Friedmann Hermann nagyváradi lakost, a legnagyobb 6 RÓZSAHEGYI-WAJAND 1995. 139. 7 FLEISZ 1997. 13. 8 BEREND-SZUHAY 1978. 93. 9 SÁNDOR 1954. 578. 10 POPESCU 1995. 34. 316