A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)
Novák László Ferenc: Két mezőberényi építőmester, Maász Ádám és Maász [Mérai] Józef
Nóvák László Ferenc borzasával kapcsolatosan. A berényiek Békéscsabára és a távoli Nagykőrösre 14 vonultak be. A vöröskatonák teljes ruházatot, havi 450 korona zsoldot kaptak, a családosok családi pótlékot s egyéb juttatást, lelkesedésük függvényében. Maász József március 30-án lépett be a Vörös Hadseregbe, a 101. gyalogos pótzászlóalj-parancsnoksághoz századírnoknak. Illetménye alapján ismeretes, hogy április 16-án Gyulán állomásozott - mintegy száz mezőberényi újoncot vezényeltek át Gyulára -, ahová több százan menekültek Aradról. A román offenzíva miatt visszavonulás következett be. Maász József alakulata Nagykőrösre került. 15 Május 31-én és június 11-én itt vette fel a zsoldját, majd innen Ócsára helyezték át székhelyüket, már június 15-én itt vette fel újabb zsoldját, s itt maradtak egészen a vörös uralom megszűnéséig. 16 A 101. vörös gyalog pótzászlóalj parancsnoksága Alsónémedin, 1919. július 31-én állította ki Maász József vöröskatona számára azt a menetlevelet, amellyel „sötét szemüveg beszerzése céljából /:orvosi rendeletre:/ útba indíttatott Ócsárol Budapestre és vissza Ócsára". Az eltávozás augusztus 2-ig volt érvényben (2. kép). 17 Közben azonban megbukott a Tanácsköztársaság, amelyet augusztus l-jén hivatalosan be is jelentettek. Maász József további sorsa nem ismeretes. Ha beutazott Budapestre, bizonyára ott húzódott meg mindaddig, míg biztonságosan vissza nem kerülhetett Mezőberénybe. A világháborút követő belpolitikai konszolidáció a húszas évek elején megtörtént. Ezt igazolja az is, hogy Maász József az 1917-ben megszakadt felső ipariskolai tanulmányait folytathatta. A harmadik évfolyam az 1922-1923. iskolai évet foglalta magába. Az első két évhez képest a tananyag bővült a „Különféle munka", „Különféle munka-rajz", „Földmértan", „Mintázás" és „Történelem", valamint „Hit és erkölcstan" tantárgyakkal. A korábbi két évhez képest lényegesen javult az eredménye a számtan, mértan, ábrázoló mértan, építészeti alaktan, különféle munkarajz és szabadkézi rajz tantárgyakban, amelyet jó osztályzattal minősítettek. A negyedik évfolyam az 1923-1924. iskolai év volt. A tantárgyak változtak, főleg olyanokat tanítottak, amelyek már nemcsak az alap szakismereteket bővítették, hanem a vállalkozói tevékenységhez nélkülözhetetlenek voltak: „Könyvviteltan", „Költségvetés", „Építési erőmű14 A Vörös Hadsereg VI. hadosztályának parancsnokságát Nagykőrösre helyezték, ahol április 9-től Münnich Ferenc politikai biztos irányításával történt a hadosztály megszervezése. 1919 áprilisában Nagykőrösön szervezték meg a 31. vörös gyalogezredet is. NÓVÁK 1989. 104; Az állambiztonság terén is hírhedtté vált vörös haditengerészet toborzására is sor került Nagykőrösön. A Vörös Hadsereg tengerészdandárjának felszerelését követően május 23-án Vágó Béla hadügyi népbiztos és hadtestparancsnok, valamint Rákosi Mátyás politikai biztos jelenlétében tartottak díszszemlét és indították őket a frontra. NÓVÁK 2002. 163. 15 Itt jegyezzük meg, Nagykőrös 19-es városparancsnoka Mészáros János aradi vagongyári munkás volt, akit a megszálló román katonák agyonlőttek a városháza előtt. BÖÓR 1978; A Vörös Hadsereg Nagykőrösre vonult Békéscsabáról, majd innen ment tovább Budapest irányában. A békési vöröskatonák toborzólistáját Nagykőrösön rejtették el, amit egy lakóház zsúptetőjébe dugva találtak meg, s azt az Arany János Múzeumban helyezték el megőrzés céljából. A múzeum 1979-ben adta át ezt a dokumentumanyagot a Békés Megyei Levéltárnak. 16 IRÁNYI 1973. I. 307-308. 17 „101. vörös gyalog pótzászlóalj parancsnokság. Ikt. sz. 149. Menetlevél", „Alsónémedi 1919. évi július 31." Kerek bélyegző, aláírás: Kummu Ferenc. 284
