A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)
Csobai Lászlóné: Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti kutatásainak tükrében
Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti... dást is lelkészként alkalmazták a méhkerékiek, aki egészen 1847-ig szolgált a községben. 1835-ben Rocsin László halála után a másodlelkészi állást Homorog község lelkésze, Rocsin János töltötte be, aki 1858-ban bekövetkezett haláláig szolgált Méhkeréken. 1850-ben Teodor Bordás helyett Bordás Sándort választották meg, aki az 1873-as kolerajárvány idején meghalt, ezért azután a parókia két évig lelkész nélkül maradt. Abban az időszakban Hosu József, a sarkadkeresztúri görögkeleti lelkész járt át időnként Méhkerékre. 1875-ben a tenkei szomszéd település lelkészét, Corneliu Porumbot választották meg lelkészüknek a méhkerékiek 1879-ig, akit Rocsin Miklós követett 1922-ben bekövetkezett haláláig. 48 Ebben az időszakban Méhkerék - miután a tenkei esperességhez került - kisebb egyházi központtá vált. Összesen 26 egyházközség tartozott a méhkeréki esperességhez, amelynek vezetője Rocsin Miklós volt, aki az esperességhez tartozó parókiák mindenféle egyházi ügyének elintézésével volt megbízva. Méhkerékre, az esperesség központjába könynyebben eljutottak az információk, amelyek egyben a település gazdasági, társadalmi fejlődésére élénkítő hatással voltak. A méhkeréki esperes feladata volt a 26 település egyházi ügyeinek (a parókiák, templomok karbantartása, renoválása, vagyonuk felügyelete stb.) vitele, de emellett valamennyi település felekezeti iskoláival (lelkésztanítók személyi ügyei, iskolák karbantartásával, statisztikák elkészítésével) kapcsolatos ügyeit is intézte. Az esperességhez tartozó 26 település között a szoros egyházi együttműködésen kívül kialakult gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok mellett erős családi, rokoni kötődések jöttek létre ebben az időben. Nagyon sok méhkeréki fiatal ezen településekből választott magának jövendőbeli feleséget vagy férjet. Az utóbbi évek történeti-néprajzi kutatásai erre külön kitértek. Az esperességhez tartozó Jánosda, Madarász, Tenke, Hlye temetőiben ugyanazon családi névanyaggal találkozhatunk, mint Méhkeréken, és a rokoni szálak is máig fellelhetőek. 49 Ezt az időszakot követően 1927-től lett ismét helyben lévő lelkészük a méhkerékieknek Oláh János személyében, aki maga is az esperességhez tartozó települések egyikéből származott, és aki 1973-ban bekövetkezett haláláig szolgált lelkészként a faluban. 50 Őt követően Mészáros Tivadart választották meg lelkésznek, aki 1983-ban bekövetkezett haláláig szolgált Méhkeréken, majd Ardelean Pál püspöki vikárius lett a falubeliek lelkésze egészen 1999-ig, az első magyarországi román ortodox püspök beiktatásáig. Az egyházi szervezet szempontjából az évszázadok során a méhkeréki görögkeleti egyházközségnek elsősorban a nagyváradi vikáriussághoz tartozó egyházközségekkel volt igen szoros kapcsolata. 1868 után Méhkerék egyházi szempontból az erdélyi érsekség szervezeti és működési szabályzatának értelmében a tinkai esperességhez tartozott, és a nagyváradi görögkeleti vikáriusságnak volt alárendelve. Ez CSOBAI 2000. 5-47. CSOBAI 2000. 5-47. BERÉNYI 2000. 48-79. 269
