A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban Szűcs István 1706. Boné András lovasezrede, 1. sereg (laib compania), 1. káplárság, nős, 36 éves, a Bihar vármegyei Derecskére való. Nem voltjelen az összeírásnál, otthon tartózkodott („absens otthon"). Az 1707-1708. körül történt bejegyzés szerint: „kalauznak Ge/íeralis Uramhoz". 1708. Uo., 3. káplárság, a Békés vármegyei Békésre való. A megjegyzés szerint: „Ge/ierális Uram eő Exczellentiája kalahuzDzö/:]. fogta ki". (Szűcs 1706-1708 között Károlyi Sándor generális kalauza volt.) Szűcs Mihály (főhadnagy) A hivatásos katonatisztek közül került ki. A szabadságharc elejétől a bihari hajdúvárosok lovasságában Szunyogh György főkapitány, majd annak fogságba esése után Szalontai Madas György kapitány keze alatt szolgált. 1705 novemberében részt vett a gáborjáni ütközetben, 1706. január 9-én pedig a Kárándy-ezred „officialis voluntarius"aként említik, azaz beosztás nélküli tiszt volt.

161 Az 1706. évi összeírás szerint még a 2. sereg vicehadnagya Kárándy Mihály lovasezredében, nős, 35 éves, a Békés vármegyei Békésre való. A Kárándy-ezred tisztjeinek Szalontai Madas György kapitány Rákóczihoz benyújtott folyamodványa mellé írott ajánlólevele szerint 1706. július 12-én már főhadnagy volt.

162 1708-ban már a 2. sereg főhadnagya, nős, 36 éves, a Békés vármegyei Békésre való. Az összeírás idején már öt éve harcolt az ezredben, korábban „katona" volt. A szabadságharc végéig Kárándy ezredében harcolt. Békésszentandrás [Szentandrás] (1 fő) Nagy Márton 1706. Károlyi Sándor lovasezrede, 4. sereg (Pikó Demeter főh.), 3. káplárság, 36 éves, Szentandrásra való. 1708. Uo., 1. sereg (Pikó Demeter főh.), 2. káplárság, 30 éves, a nagykunsági Karcagújszálláson él, de Szentandráson született. Korábban szolga volt. Biharugra [Ugra] (1 fő) Kis János Pongrácz György lovasezredének a szamosfalvai táborban, 1704. szeptember 12-én készült összeírása szerint közkatona a 2. seregben.

163 Lásd az 50. jegyzetet. ESZE 1955. 313. A Magyari kötetéhez (M AGY ARI 1994) készült helynévmutató a Kis-Küküllő megyei Marosugrával azonosítja, a seregben szolgáló tiszántúli katonák viszonylag nagy száma alapján mi inkább biharugrainak véljük. 239