A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Seres István kedtek. Gyula kuruc érzelmű magyar és rác lakosai ugyancsak a környéken hadakozó lovasezredekben szolgáltak. A fennmaradó 13 helység viszont elnéptelenedett, fegyvert fogható lakosaival azonban találkozunk az egyes lovas- és gyalogezredek legénységében. Kutatásaink alapján a környék lakossága három, jól elkülöníthető térségben vészelte át a hosszú évekig tartó háborút. Sokan - pl. Biharugráról, Dobozról, Gyuláról, Kötegyánról, Okányról stb. - a sarkadi sáncban vitézkedtek, és csak az erősség 1711. január 11-i feladása után tértek haza. Ugyancsak sok környékbeli lakos követte a fejedelem, ill. Károlyi Sándor tiszántúli vezénylő generális utasítását, és a Berettyó folyón túl fekvő, biztonságosabb helységekben, pl. Beretytyóújfaluban és Derecskén telepedtek le. A legtöbben azonban még a szabadságharc első éveiben átköltöztek a Szabolcs vármegyei Szentmihalyra és környékére. Az Ibrányi László, majd Bessenyey Zsigmond vezette lovasezred 1705-1708 között készült összeírásai összesen 16 Békés megyei katona nevét őrizték meg, akik korábban Békés, Füzesgyarmat, Geszt, Körösladány, Körösnagyharsány, Mezőgyán, ill. Szeghalom lakosai voltak. A hazaköltözés már a szabadságharc utolsó éveiben megkezdődött, de az elmenekült lakosság zömmel csak a háború befejezését követően térhetett vissza szülőföldjére. ADATTÁR A mustrakönyvekben szereplő Békés megyei katonák névsora Az alábbi listában minden olyan kuruc katona neve szerepel, aki valamilyen formában a mai Békés megye területén levő helységet nevezett meg származási helyének, ill. az adat nem tévedésből vagy elírásból került a nevük mellé. Ennek megfelelően a felsorolás azokat is tartalmazza, akik csak születési helyükként jelölték meg a térséget, az összeírás idején viszont már máshol éltek. Ezen eseteket külön is hangsúlyoztuk, de felhívjuk a figyelmet, hogy néhány esetben már jóval a szabadságharc előtt is elhagyhatták szülőhelyüket. A keresztnevek esetében minden alkalommal megtartottuk a kicsinyítő képzős alakot, mivel azok (pl. Boda Gyurka, Nagy Miska, Sere Ferkó, Tarsoly Peti) a katonák (fiatal) életkorára utalnak. Nem vettük fel ugyanakkor az Adattárba, azokat a katonákat, akiket csak egyszer említenek, a vármegye megnevezése nélkül, és Békés megyei származásukat más források nem támasztják alá.

151 A katonák neve után megadjuk az ezred elnevezését, a század és a tized (káplárság) sorszámát, amennyiben pedig Békés megyei tiszt alatt Kivételt csupán az 1704. évi erdélyi mustrakönyvben szereplő három berényi, geszti és ugrai katonával tettünk, mivel az ő esetükben a vármegye megnevezése nélkül is valószínűbbnek tűnik a Békés, ill. Bihar vármegyei származás. Az 1708. évi mustrakönyvekben számos gyarmati, ládányi illetőségű katonát is említenek, de a vármegye megnevezése nélkül. Az ő esetükben - a több hasonnevű helység miatt - ugyancsak eltekintünk az ismertetéstől. 234