A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Seres István ról kapta a nevét. Egyes mondaváltozatokban a történet kibővül: Békésszentandráson a Hármas-Körös siratói szakaszánál a kurucoknak a felvonuló rácokon aratott győzelmét mesélik, egy nem helyi eredetű történet szerint pedig egy alkalommal az errefelé sietve menekülő rácok vezére a rablott kincsét is elrejtette egy gulyakútba.

68 A dobozi népmonda szerint a rácok a Ráccsapás felől támadtak a falura,

69 de a Sarkad felől támadó rác katonaság emlékét őrzi a zsadányi Rácszállás nevű dűlő is.

70 Dévaványa megrohanását és a lakosságnak a Sárrét mocsaraiba menekülését az Őrhalomszeg nevű sárréti félsziget és az ott emelkedő Kurucsánc mondája őrizte meg.

71 Különösen sok monda szól a rác portyázókon aratott magyar győzelmekről. A már említett békésszentandrási változat a kuruc katonaság győzelmét dicsőíti, míg a dévaványai Rác-halom és Rác-sziget

12 a helybéli népnek a támadó határőrök felett aratott diadalának állít emléket. A rácok vereségéről szólnak a szeghalmi Balkány'-halomhoz és Dió-halomhoz fűzött népmondák is, amelyekben a helybéli Hegyesi testvérek drótos karikással futamítják meg a Dévaványa felől marhákat hajtó Maros menti határőröket.

73 Hasonló monda maradt fenn Dévaványán is. Az itteni néphagyomány szerint a magyarok az Őrhalomszeg nevű sárréti félszigeten emelkedő Kurucsáncban húzták meg magukat, a drótkarikással agyonvert támadókat pedig a Rác halomba temették el. Dévaványán egyébként egy Szarka nevű ványai vitéznek tulajdonítják a rácok megfutamítását.

74 Bár a helytörténeti munkák gyakran csak puszta feltevés alapján valószínűsítik a rácok támadásának egyes falvak elnéptelenedését, időnként a történelmi források is alátámasztják egyes, a néphagyományban fennmaradt helyi esemény hitelességét, így pl. a békésszentandrási Rác út mondája meglepő hitelességgel őrizte meg annak az 1705. május 25-én lezajlott ütközetnek az emlékét, amikor is Károlyi Sándor tiszántúli vezénylő generális csapatai éppen a Körösön való költözködés során lepték meg a Kunhegyes városát felprédáló rác katonaságot.

75 A szeghalmi mondákban szereplő és a rácokat megfutamító Hegyesi, ill. Hegyesi testvérek kapcsán pedig érdemes megjegyezni, hogy a törökellenes háborúk során elnéptelenedett Szeghalom 1700 elején a Berettyóújfaluban lakó Hegyes István vezetésével népesült be, aki később, egészen a helység újabb, a Rákóczi-szabadságharc elején történt pusztulásáig Nadányi János földesúr tiszttartója volt.

76 Az 1717. évi Békés vármegyei összeírás Szeghalmon Hegyesf/] István, János és Péter nevű lakosokat említ, SERES i. m. 257. HAAN 1870. 160. MADAY 1960. 448. HAANi. m. 312. BERECZKI 1961. 4; Vö. még: VIRÁGH 1962. 93-94, 197. jz. MIKLYA 1979. 181, 183-184. BERECZKI i. m. 4. Az ütközet leírását lásd THALY 1880. 5-43; Újabb összefoglalása: SERES 2000b. 244-148. PESTY 1983. 97; MOLNÁR 1979. 137. 216