A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Seres István A mustrakönyvekben előforduló nevezetesebb Békés megyei katonatisztek A 104 Békés megyei katona között három-három fő- és vicehadnagy, két zászlótartó, az altiszti karban pedig három strázsamester, valamint egy-egy furír (írnok) és tizedes található. A tisztek közül öt - a három főhadnagy (Békési István, Pikó Demeter és Szűcs Mihály), az egyik vicehadnagy (Forró András) és az egyik zászlótartó (Méhes István) - békési, egy-egy vicehadnagy harsányi (Újvári István) és sarkadi (Szőlősi Mihály), a zászlótartó (Ványai István) pedig ványai volt. A strázsamesterek közül a Boné András ezredében szolgáló sarkadi (Sarkadi János), a Károlyiéban levő ványai (Csinda Ferenc) volt, a gyulai Gyulai Lukács pedig Pekry Lőrinc lovasezredében katonáskodott. A Kárándy laib kompániájában írnokoskodó Kócsa Mihály egy azóta elpusztult Békés vármegyei falu, Nemes-Ölyved lakosának vallotta magát, a Teleki Mihály ezredében összeírt tizedes (Békési János) pedig Békésről származott. A tisztek közül néhányról szinte semmit nem tudunk a mustrakönyvek bejegyzésein kívül, de ötükkel érdemesebb külön is foglalkoznunk, mivel a szabadságharc más forrásaiban is felbukkannak. Békési István főhadnagy Békési István főhadnagy a függetlenségi harc folyamán végig erdélyi ezredekben harcolt. 1704-ben még a később gyalogos ezereskapitánnyá kinevezett Ecsedy János öt seregből álló lovasezredében szolgált a 2. sereg főhadnagyaként. Ecsedy századait 1705-ben a török földről hazatért Szappanos Mihály ezereskapitány, Thököly emigráns hadserege egykori főkapitányának újonnan szervezett lovasezredéhez csatolták. Békési ekkor a 6. sereg főhadnagya volt. Szappanos 1706 tavaszán bekövetkezett halálát követően a zömmel székelyekből álló ezred katonaságát Rákóczi felosztotta az egyes erdélyi ezredek között, Békési százada ezután Vay László lovasezredének a 8., „Szappanosé féle" seregét alkotta. A főhadnagy mindhárom (1704, 1706 és 1708) mustra idején békésinek vallotta magát, az 1708. éviből pedig kiderül, hogy a Békéssel szomszédos Dobozon született. Feltehetően a hivatásos katonáskodó réteghez, az ún. „vitézlő rendhez" tartozott, és talán az emigrációban is megfordult, Thököly környezetében. Pikó Demeter főhadnagy Pikó Demeter, vagy ahogyan az egykorú források többsége nevezi: Pikó Deme (Döme), a függetlenségi harc első éveinek meghatározó alakja volt. Múltjáról nem sokat tudunk, csupán az 1708. évi mustrakönyv bejegyzéseiből derül ki, hogy éppen Békés városában látta meg a napvilágot. A mustrakönyv „Az előtt melyik regimentben lakott vagy micsoda szolgálatban volt?" kérdésére lakonikus tömörséggel azt válaszolta, hogy „kurucz volt", tehát egyike lehetett a szabadságharcot megelőző évek szegénylegény kurucainak. Bár konkrét bizonyítékunk nincsen 210