A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)
Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)
Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban A bejegyzések gyakran a tizedesek, strázsamesterek, esetleg az illető katona társainak a bemondásai alapján készültek. Ezért különösen az összeírás idején hiányzó katonáknál gyakran előfordulhatott, hogy a helységnévből képzett vezetéknevűek esetében egyszerűen a névben szereplő helységet adták meg a katona származási helyének. így fordulhatott elő pl., hogy a török földről hazatért, és Pekry Lőrinc ezredében szolgáló „gyarmati" illetőségű Gyulai Péter az 1704. évi összeírásban Gyarmathi Péter néven szerepel. 30 A két későbbi összeírás szerint egyértelműen füzesgyarmati származású, viszont mindkét esetben Gyulainak hívták. A két tiszántúli összeírás ismeretében az 1704-ben szereplő három Békési előnevű és békési katona közül kettő esetében biztos, hogy tényleg Békés vármegyéből származtak. Ennek ellenére mindhárom személyt felvettem a listába, mivel a történelmi Magyarország (és Erdély) területén nem volt más Békés nevű helység. Az erdélyi kuruc hadak 1704-ben elkészült összeírásában mindössze hat olyan katonát találunk, akikről teljes bizonysággal megállapíthatjuk, hogy Békés megyéből származtak. Közülük hárman békésiek voltak, egy-egy katona pedig Gesztről, Gyarmatról (Füzesgyarmat), ill. Szeghalomról származott. Szerencsére közülük öt neve az 1706. évi mustrakönyvben is szerepel, hármuké pedig 1708-ban is előfordul. Ezek a szülőföldjükről meglehetősen messze szakadt kuruc harcosok minden bizonnyal a hivatásos katonáskodó rétegből kerültek ki. Egy tiszti rangú is volt közöttük, a békési származású Békési István, aki Ecsedy János lovasezredének egyik főhadnagya volt. Az 1704. évi erdélyi összeírásban egy-egy berényi és ugrai, ill. Váriba való katonát is találunk, az utóbbi esetében biztosabbnak látszik, hogy nem a mai Békés megye területéről származott, ezért ismertetésétől eltekintünk. A berényi katona Kaszás Pál lovasezredében szolgált, többek között a békési Békéssi András társaságában, a magát ugrai illetőségűnek valló Kis János pedig Pongrácz György lovasságához tartozott. Mivel mindkettőjük társaságában szép számmal voltak tiszántúli katonák, nevüket felvettük a Békés megyei kurucok közé. 31 A legérdekesebb talán mégis két közkatona, a békési Békési János és a füzesgyarmati Gyulai Péter története. Mindkettőjüket Pekry Lőrinc lovasezredének Nyúzó Mihály vicekapitány keze alatt levő századaiban írták össze. A Nyúzó parancsnoksága alatt levő századok közül négy még a Török Birodalom területéről tért haza báró Orlay Miklós vezetésével. Orlay katonái azok közül a bujdosó kurucok közül kerültek ki, akik még az 1680-90-es években menekültek török földre az emigrációban élő fejedelemhez, Thököly Imréhez. Thököly katonaságát 1699-ben a karlócai békét követően a törökök zömmel a bulgáriai Csiprovec város környékén telepítették le, míg mások a havasalföldi vajda szolgálatába álltak. A Rákóczi-szabadságharc kitörésének hírére ezek a katonák felkészültek a hazajövetelre, és 1703A Magyari kötetéhez (MAGYARI 1994) készített helységnévmutató ugyan Balassagyarmattal azonosítja, de az 1706. évi összeírás ismeretében biztos, hogy a békési Gyarmatról (Füzesgyarmat) van szó. MAGYARI 1994. 93, 161, 188, 249, 284. 207
