A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban vetően nevezte ki az ezred élére Rákóczi Bessenyey Zsigmond Szabolcs vármegyei alispánt.

27 Sajnos, az ezredben szolgáló Békés megyei katonák esetében is csak a születési rubrikát töltötték ki, lakóhelyükről a mustrakönyv semmit sem árul el. Több katona neve mellé pedig semmilyen bejegyzés nem történt a lakó- és szülőhelyüket illetően. Mivel a katonák egy kivételével a második, ún. „szentmihályi" seregben szolgáltak, nem elképzelhetetlen, hogy azon Békés és Bihar vármegyei lakosok közül kerültek ki, akik a szabadságharc elején a rác támadás következtében menekülhettek el a Szabolcs vármegyei Szentmihály környékére. Ha figyelembe vesszük, hogy Rákóczi még 1703-ban felszólította a békésieket, hogy költözzenek Karcagra, 1707-ben pedig a Nagykunságot költöztette át rakamazi birtokára, akkor logikusnak tűnik, hogy a Szabolcsba menekült békési, ill. bihari lakosok éppen a Szentmihály környékén szerveződő Ibrányi-féle lovasezredbe álltak be.

28 Az 1704-ben megmustrált erdélyi gyalogezredekben egyetlen bizonyíthatóan Békés megyei katonát sem találunk. A két későbbi évből pedig csak öt tiszántúli gyalogezred összeírása maradt fenn, és mindössze 10 (!) Békés megyei katonát tartalmaznak. További két nevet Eöllyüs János ezredének 1705. szeptember 23-i váradi mustrája őrzött meg. A 12 gyalogos közül Esze Tamás, zömmel beregiekből és szatmáriakból álló ezredében egy sarkadi, Eöllyüs János bihari ezredében pedig három harsányi, valamint egy-egy békési és mezőgyáni vitéz volt. A legtöbben három békési és három harsányi - Ecsedy János ezredében szolgáltak. Ennek okát talán abban kereshetjük, hogy az 1704-ben, Erdélyben még lovasezred élén álló Ecsedy gyalogezredét a Szentmarjay Zsigmond ezredében szolgáló tiszántúli portális hajdúkból és a Zsibónál elesett Szappanos István (részben bihari és zarándi fiákból álló) ezredéből hozták létre.

29 MÉSZÁROS, 1997b. 69-70. Ibrányi László ezredében gr. Forgách Simon erdélyi generális 1704. december 16-i levele szerint a Nagyfalutól Tiszadobig húzódó Tisza-balparton fekvő községek: Eszlár, Lök, Dob, Szentmihály és Dada jobbágykatonái szolgáltak. ESZE 1955. 236, 1. jz. A látszólag ellentmondó adatok arra vezethetőek vissza, hogy négy katonát három, különböző lovasezredben is összeírtak, Békési István főhadnagy pedig dobozi születésű, de békési lakos volt. Talán azonos személy lehetett a Nyúzó Mihály ezredében 1706-ban összeírt okányi Sillye Ferke és az 1708-ban szereplő zsadányi Sere Ferkó is, ennek megállapítása azonban a későbbi helytörténeti kutatások feladata lesz. Az ellentmondások kiküszöbölése miatt az összesített (és helyes) számadatokat kiemelve adtuk meg a táblázatban. 205