A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Martyin Emília: A nép gyógyítás emlékei a magyarországi románonknál

A népi gyógyítás emlékei a magyarországi románoknál rázsszó visszafele mondása. Példaként említhetjük itt a ráolvasásokban a visszaszámlálást. A tényleges visszavarázsláshoz tartozik a szemmelverésnek egy bizonyos formája, amikor a kézfejre kell 9-szer sót szórni és azt felnyalni. Ide sorolhatók még a visszakézzel végzett cselekedetek, a már említett fordítva hordott ruhadarabok és a bal kézzel végzett cselekvések. A visszavarázslás legáltalánosabb módja a gyermektestben élő természetfeletti lény kemencébe vetése. Az eljárás lényege, hogy a gyermeket az apja ingébe öltöztetik, a sütőlapátra kötik és fejjel előre, háromszor a kemencébe vetik. Ezután az eljárást végző személy a szabadkéménybe kiáltja a betegség nevét, vagyis szimbolikus elégetéssel elűzi azt. A jelképes elégetés következtében a rontó személy felfedi kilétét, és a cselekvés által előidézett fájdalomtól szabadulni kívánva visszacseréli a gyermeket. A visszavarázslás módjainak többféle változata ismert az állatgyógyításban is. A gyógyító eljárások egy részének célja a rontó kilétének megtudakolása, megidézése és bántalmazása közvetett formában. Az analógiás eljárásban a tehén bántalmazása által a rontó meghal. Leggyakoribb változat, amikor a gazda a tehénre helyezi valamelyik ruhadarabját, általában ingét. A ruhadarabon végzett ütlegelés fájdalmat okoz a rontó személyének, aki - hogy kínjain enyhítsen - megjelenik. A gyógyítás másik módozata, amikor a tehén, az istálló tartozékait, a munkaeszközöket használják fel az eljárásban. Ennek egyik példája, amikor kilenc kést és villát helyeznek a fejőedénybe, és erre fejik a tejet. Más változat szerint megtüzesített, talált kasza hegyére kellett ráfejni mondóka kíséretében a tejet. Az istálló küszöbén ásóval a kezében ráolvasást mormol a gyógyító, vagy a véres tejre olvas rá, majd a gazda homlokát megkeni vele. A gyógymódok harmadik nagy csoportja a tehenet közvetlenül érintő eljárások. Ilyen például, amikor sózott kenyeret az ereszben tartanak egy napig és egy éjszakán át, hogy a harmat lepje be, majd tejet fejnek rá, és megetetik az állattal. Egy másik változat szerint a fejés utáni első tejből liszttel pogácsát gyúrnak, s ezt etetik vele a tej visszavarázslása céljából. Ezekhez a gyógymódokhoz kapcsolódik a víz, tej, vizelet tehén fölött való öntése. A tej visszavarázslása céljából végzett eljárások igen változatosak, ám néhány elemük majdnem minden közlésben megjelenik. Ilyenek például az éles tárgyra való fejés, a rontó jelképes bántalmazása, a sózott kenyér, a tej etetése a tehénnel, valamilyen folyadéknak a ráöntése stb. A gyógymódok között nem szerepel egyetlen racionális, tapasztalaton alapuló elem sem, az elapadt tej visszahozását kizárólag mágikus eljárásokkal igyekeztek elérni. Különösen fontos ezt megemlítenünk, ugyanis más gyógyászati eljárásokban - legyen szó akár emberi, akár állati betegségek gyógyításáról - gyakran alkalmaztak racionális gyógymódokat is. Mivel a tej elapadását mindig rontás következményének tartották, a gyógyítást is csak irracionálisán tudták elképzelni. Az emberek elbeszéléseiben minden egyes tehénrontás és gyógyítás egy különálló hiedelemtörténetté kerekedik. 181