A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

B. Szűcs Irén: A kommendálás szokása a Békés megyei magyarok körében

A kommendálás szokása a Békés megyei magyarok körében „Általában nő volt a kommendáló. Engemet is így kommendáltak az uramnak. Nácsáné vót a szomszéd. Nem ismertem az uramat, és ő mondta az uramnak, hogy mért nem veszi el a Bucsi Erzsikét, mert jó jány" - emlékezett vissza az egyik adatközlőm. Többen megjegyezték, és a korábbi irodalmi adatok is utalnak rá, hogy a kommendáló férfi is lehetett, különösen, ha rokon volt.

17 Kétségtelen, hogy a rokonságba tartozó közvetítőkben (pl.: nagybácsi, nagynéni, nagyszülő, keresztszülő) jobban bíztak, de egy szomszéd vagy jó ismerős is elláthatta a feladatot, ha rendelkezett a megfelelő tulajdonságokkal, netán jártassággal. L. Sinkó Rozália füzesgyarmati kutatásaiból tudjuk, hogy kommendálással gyakran bábák is foglalkoztak.

18 Kiss Lajos Hódmezővásárhely vonatkozásában a vőfélyek kommendáló szerepére hívta fel a figyelmet.

19 A nem túl távoli Jászárokszálláson a ráérő öregaszszonyok mellett cigány asszony ok töltötték még be a kommendáló szerepét.

20 A bábák és a vőfélyek esetében nyilván a nagy ismeretségi körük kellő alapot nyújtott az ajánláshoz. A szavahihetőség, a tisztességesség mellett a gyors észjárás, a jó beszédkészség, a talpraesettség is nagyon számított, hiszen csak e képességek birtokában lehetett a házasságkötéshez minél kedvezőbb és a valóságnak is megfelelő körülményeket kicsikarni. „Aki nagyszájú vót, az lehetett Г - sommázták véleményüket a megkérdezettek. A közvetítők és tevékenységük megnevezése A közvetítők megnevezése igen változatos, mint ahogyan azt Szendrey Ákos 1932-ben megjelent írása is mutatja: „Elnevezése az ország különböző részében más és más. Dunántúlon kullogó, csoszogó, szörző, köszköpü, pokolpemét, a Palócságban az említett csoszogón kívül cődörasszony, a matyóknál tudató asszony, Hajdúságban gyalogszarka vagy gyalogsátán, Hajdúnánáson kommendáló asszony, Hódmezővásárhelyen pemetasszony, másutt követasszony, Kecskeméten susogó, az Alföldi magyarságnál gügyü, Erdélyben nanás."

21 Az általunk vizsgált területen leggyakrabban a gyalogsátán, gyalogsárkány

22 megnevezéssel találkozhatunk, de használták még а kommendáló, kommendáló asszony, illetve a tudakoló asszony,

22 a gyalogszarka és a kerítő kifejezést is. A házasságközvetítő asszonyok gyalogszarka17 SZENDREY 1932. 168. 18 SINKÓ 1999. 169. 19 KISS 1962. 127. 20 KÓKAI 1996. 327. 21 SZENDREY 1932. 168. 22 BARTHA-UJVARY 1983. 864; Bálint Sándor Szegedi szótára viszont nem tartalmazza a gyalogsátán, gyalogszarka kifejezéseket. BÁLINT 1957. 523; SZŰCS 2000. 171; TÁRKÁNY SZŰCS 1983. 719; VIRÁGH 1960. 290-294. 23 HATHY 1973. 382. 147