A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Makkay János: Andrew Sherratt. 1946–2006

Makkay János i) Magyar kutatók tollából megjelent összefoglaló munkák (monográfiák) sora foglalkozik a területen elterjedt kultúrákkal, amelyek megkönnyítik a terepjárási információk rendszerezését. Nos, a békési topográfia korábbi és következő eredményeire építve,

10 a britmagyar kutatási program az MTA Régészeti Intézete és az oxfordi egyetem Ashmolean Museuma között hivatalosan 1979-ben kezdődött meg, és 1980-ban folytatódott.

11 Éppen úgy jelentett megismételt terepjárásokat, egyes lelőhelyek még alaposabb felszíni kutatását, geofizikai méréseket (pl. az ún. fluxgate survey, tehát a mágneses eltérések műszeres mérése

12

), valamint kisebb szondázó vagy leletmentő ásatást (sampling, tehát mintavétel) Dévaványa határában, elsősorban a Sártó és a Réhelyi gát nevű határrészeken. A kronológiai, társadalmi és egyéb következtetések elemzésének - főleg ilyen időtávolból - nem itt van a helye. Annyi biztos, hogy csak sajnálhatjuk: Sherratt 1980 után félbeszakította a békési, és ezzel magyarországi kutatásait. Ennek oka egyszerű: az Ashmolean Museummal fennálló alkalmazotti viszonya nem tett lehetővé tartós terepmunkát, és bizonyára ezért kellett beszüntetnie a békési kutatásokat is.

13 Figyelme - kényszerűségből? - fokozottan az általános jellegű kérdések felé fordult, és roppant széles területen folytatódott: az ekés szántástól az ősi fejesen át az alkohol és a kábítószerek legkorábbi használatának vizsgálatáig, és még sok más jelenségig: a kocsi, a megalitok, Trója dolgai, az indoeurópaiak, különösen C. Renfrew 1987-es elmélete. Ezekkel kapcsolatos tanulmányai hozzáférhetők a már említett gyűjteményes kötetében (SHERRATT 1997/2004). 10 Sherratt a Szarvasi járás topográfiai kutatásaira vonatkozó ismereteit nem a kötet szerkesztőjétől vagy munkatársaitól szerezte be, hanem érthető módon a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága és a közös kutatások akkori munkatársától, G. Gy.-től, aki az illegálisan kezébe került szarvasi kézirat alapján számos hamis és helytelen adatot szolgáltatott számára. Ezekre azonban ebben a nekrológban nem lenne ildomos kitérni. Csak egyetlen példát: SHERRATT 1984. 156 szerint a Szarvasi járás topográfiai munkái 1975-ben kezdődtek meg. Valójában 1974. április 8-án, vagy ha ide számítjuk Bakay Kornél kezdeti kísérleteit, akkor még hamarabb. G. Gy. azonban csak 1975-től volt hajlandó részt venni a terepjárásokban (holott 1974 őszétől az MTA Rí keretéből éppen terepjárások céljára kapta a fizetését), és ezért adott hamis adatot A. Sherrattnak. Szintén nem felelt meg a valóságnak az az információja, hogy a Régészeti Topográfia magyarországi munkálatait Gazdapusztai Gyula szegedi egyetemi tanár öntötte volna végleges formába (SHERRATT 1983. 156). Gazdapusztai pusztán Banner Jánosnak még a második világháború idején megfogalmazott és éppen hogy elkezdett topográfiai terveit ismételte meg (Banner János: Régészeti feladatok a Délvidéken. Délvidéki Szemle, 1942. 45-51). A topográfiai kutatások szempontjait Bálás Vilmos közreműködésével Patek Erzsébet körvonalazta akkor, amikor az urnamezős kultúráról írott monográfiájának lelőhelyeit gyűjtötte össze. 11 SHERRATT 1983. 157. 12 SHERRATT 1983. 156-157. 13 SHERRATT 1982. 250. My conditions of employment at Oxford do not permit fieldwork other than in periods of annual leave. így amikor a növekvő család ragaszkodott az évi rendszeres nyaraláshoz, akkor a család együtt töltött nyári heteit össze kellett kapcsolni a régészkedéssel. Megérthetjük, hogy nem a békési mezők, hanem Bretagne megalitikus emlékei mellett döntöttek, amelyekről egyébként az Ashmolean Museumban találtak addig közöletlen, még a franciák számára is ismeretlen 19. századi rajzokat és feljegyzéseket. 14