A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Gábor Gabriella: Középkori pártaövek Békés megyében

Gábor Gabriella Az egyoldalas öntésű csatkeret felületét fűrésznyomok borítják, a kalapálással ellapított csatpecket pedig vékony bronzhuzalból hajlították meg (7. kép 5).

52 A 150. sírban eltemetett kislány fejét fémszálas szalagpárta, derekát veretes öv fogta körül.

53 A bolygatatlan sírból, a téglatörmelékkel és habarccsal kevert homokos talajból előkerült pártaöv jó állapotban maradt meg, és sikerült „in situ" kiemelni.

54 Az öv bőrpántja néhány szakaszon töredezett és hiányos volt, a rajta lévő övdíszítmények és tartozékok azonban eredeti helyzetben maradtak meg, így megfigyelhettük azok pontos sorrendjét, az öv összeállításának technikáját és a méretét. A bőrpánt a talajban kissé összezsugorodott, ugyanis a rajta fekvő 2,3 cm oldalhosszúságú négyszögletes veretek alsó és fölső széle leért a bőrszalagról. A bőr jelenleg mért szélessége 2 cm, vastagsága 0,3 cm, anyaga barna színű marhabőr, amelyet teljes egészében 0,02 mm vékony, tojáshéj színű bőrrel vontak be.

55 A fedőbőr összeérő két szélét az öv színoldalára hajtották föl, és csak ezután vágták ki lyukasztóval a csatolási lyukak és az övtartozékok rögzítésére szolgáló gömbös fejű szegecsek helyét. A veretek felhelyezésekor a bőr hátoldalára, a szegecsek alsó végére kör alakú lemezalátéteket helyeztek, és ezekre kalapálták el a szegecseket. Az övgarnitúra minden darabja bronzlemezből, préseléssel készült, kivéve a lemezes testű csat trapéz alakú keretét, ezt ugyanis egyoldalas öntéssel készítették el. Az öv jobb oldali végét egy szegecs rögzítette a csat téglalap alakú szíjszorító lemezébe. A csatlemez végét - a két négyzet alakban kivágott résen keresztül - kétágú, vastagabb cérna négyszeres áthurkolásával varrták a bőrhöz.

56 A csat után kb. 5 cm-es bőrszakaszt szabadon hagyva, 26 darab csonka gúla formájú, szélein gyöngy kerettel, tetején bemélyülő félgömbbel tagolt négyszögletes veret következett. A verete52 МММ ltsz.: 95.23.148. A bőr anyagvizsgálatát Kissné Bendefy Márta végezte el. A rozettatöredékekhez hasonlót pl. Csúton a LI. sírban találtak (GEREVICH 1943. 118, 26. kép). 53 МММ ltsz.: 95.23.220, kora a XIV-XVI. századra tehető (SZATMÁRI 1994. 71, 6. kép). 54 Az ásatáson talált bőrleletek állapotát befolyásolja a talaj típusa (kötött vagy laza szerkezetű, milyen a vízáteresztő képessége, a szerves eredetű és ásványianyag tartalma, a talajbaktériumok, mikroorganizmusok összetétele), valamint a fémek, illetve fémes elemek jelenléte. A laza talaj víz- és oxigéntartalmának változása és a vasvegyületek, baktériumok jelenléte a bőrt felépítő kollagén teljes lebomlását okozhatja, míg a kötött talaj állandóbb mikroklímájú közegéből előkerült bőrök jobb állapotban maradnak meg. A talajban, ha réz, illetve rézötvözet található a bőrtárgy közelében, lassul a rostok bomlási folyamata. A 150. sír övpántja meglepően jó állapotban konzerválódott a laza talajban, ez valószínűleg a felületét borító bronzszerelvények korróziójának hatásával magyarázható, ugyanis a réz és ezüst vegyületei gátolják a rothasztó baktériumok működését (SZÁLA

Y 1980. 8082; BAKAYNÉ PERJÉS 2003. 39). 55 Kissné Bendefy Márta anyagvizsgálatából tudjuk, hogy az övpánt növényi cserzésű marhabőrből volt, s hogy a világos színű fedőbőrt timsós cserzessél készítették ki. Az elmosódott barkarajz miatt az állatfajt azonban nem lehetett meghatározni. Ez utóbbi bőr csak a lyukvédős övszakaszon maradt meg, az egymásba érő veretek alatt és a bőr hátoldalán két apró töredék volt belőle, a többi elporladt. 56 A kétágú cérna egy-egy Z irányban sodrott alapcérna S irányú összesodrásával készült. A csatlemez hátoldalán egyszerű vászonszövésű textildarab és három apró, gömbölyű csontgyöngy volt a korrózióba tapadva, valószínűleg a ruha anyagából és díszítéséből valók. 124