Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

- Gyere mán ki - aszongya a felesígínek - kedves felesígem! Kijött a két testvíre is. Nem mentek férjhez. Aszogya a királyfi, hogy éhes. - Szegíny, adjunk neki valamit enni! Megterítették az asztalt. Leült a két jány, király, királyné meg a fiú. Evett, meglátta a gyűrűt. (A jány gyűrűjét az anyja, a fiú kezén.) - Jaj ! - nízte, nízte, elkezdett sírni. Észre is vette a felsiges királyfi. - Hunnen vetted ezt a gyűrűt? -Adta egy csúnya jány. -Csúnya jány? Aki egy ilyen szíp gyűrűt ad neked, az nem lehet csúnya jány! - Hát, ez pedig elég csúnya vót. Ott lakik egy öregasszonynál. - Mikor mísz arrafelé? -Hazamegyek anyámékho, ő is hazament mán, ahonnan eljött. De minek menjek, csúnya nekem nem kell! -Nem olyan csúnya az! - aszongya. (Az anyja tudta, hogy el van a jánya varázsolva.) Elment a királyfi haza. Hát, hogy elment haza, elmondott mindent a szüleinek. -Nahát, jól van - aszongya -, azt a jányt, aki ilyen gyűrűt adott, azt hozd el mihozzánk! Míg otthon vót, királyoskodott, meg mindenféle jókat evet-ivott. Közbe elrabolta egy sárkány a jányt. Elkezdett hát sírni keservesen az öregasszony. De hát úgy gondolta: a sárkány Alsó-Indiába vitte le, ahol megnyílik a főd. (Alsó-Indiába vitte le a sárkány a jányt.) Nahát, itt a fiú az apjáéktul elköszönt, elbúcsúzott és ment. De melyik úton ment a jánynak az apja fele? Amerre az anyjához. -Tudod, hun lakik az a csúnya jány? - kérdi a király. Nagy boldogan mondta: - Hogyne tudnám. Egy kajibában lakik egy öregasszonnyal. -Na - aszongya -, gyertek, és kövessük meg. A lesz az én jányom - aszongya -, csak el van varázsolva! Megérkezett a király a nagy lovassággal, nagy kísérettel. Hát megtalálta az öregasszonyt, meg a rucát, libát. 330