Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)
túlszárnyalt - mesterét, Ciruczát, s másik, fiatalabb tanítóját, Koppó Józsefet: „- Komádiba vót, világhírű mesetanár vót... (Én is szerkesztek, majd meg fogja látni!) Hát meghallottuk, hogy Cirucza Jani jó mesés, világhírű mesés. De űtet is lekonyítottam én egy év alatt, űtet is, meg Koppot is. Aztán űk jöttek énhozzám." Korántsem lebecsülő ez az értékelés, a mesemondó-szerkesztő individuum sokkal inkább saját tehetségének kidomborítására idézi fel a mester és tanítványa versengését eldöntő egy éves időszakot. Jellemző, hogy máig pontosan emlékszik mesterei repertoárjának fontosabb darabjaira, cím szerint is, de azt is pontosan számon tartja, saját mesekészletének mely részei átvételek, s melyek saját szerkesztésű alkotásai. A gyűjtés folyamán több alkalommal is előfordult, hogy Jani bácsi vagy népszerűbb - általa is szívesebben fogadott - nevén: Jafi, a vasútállomásról jövet frissen szerkesztett mesét mondott magnetofonra. Az „igazi" mesemondó szerinte az, aki - miként ő maga - szerkeszteni is tud. Értelmezésünk szerint a „szerkesztés" a zenei improvizációhoz hasonlítható eljárás: adott szerkezetre épülnek a fantázia szülte új elemek csakúgy, mint a más meséből ideillesztett motívumok. Hogy a meseszerkesztés-improvizáció nem ismeretlen jelenség a cigány mesemondók gyakorlatában, jól érzékelteti DÖMÖTÖR Ákos alábbi jellemzése: „A cigányok között igen sok változtató típusú népi előadóművész van, aki szabadon, szinte megkötöttségek nélkül szövi össze elbeszéléseit. Ezek a narratív együttesek a szóhagyományban igen nehezen tipizálhatók, mert egyedi jelenségek." 42 Kétségtelenül e tág műfaji kategóriába sorolhatóak Jafi tudatosan hoszszúra szerkesztett, gyakorta új mesetípusként értelmezhető alkotásai. A mesemondás képessége fiatal korától sajátja a most hetvennyolc éves Lakatos Jánosnak. Mesemondóként való ismertsége - mint láthattuk - jócskán meghaladja lakóhelye határait, hiszen meséit számos Békés megyei település lakói hallgathatták, de fővárosi munkavállalásai idején is gyakran mesélt a munkásszállókon vagy más összejöveteli helyeken. 42 SINKÓ R., L. - DÖMÖTÖR Á. 1990. Bevezetés. 7. p. 30
