Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Az elátkozott király s~r<\t mesze, messze a főd tetejin túl, a tengereken is túl, ahol mán a JL, világ megszakadt, egy felsiges, gyönyörű daliás királyfi. Ez a ki­rályfi vidám kedvű vót, mindig szórakozott. Az ű országába mindig az öröm hangulata vót, meg a boldogságé. Vót neki két fiútestvíre, meg két jánytestvíre. Egy napon az elát­kozott tengeri szörny meglátogatta. Aszongya: -De jó módod van, te királyfi! Nagyon, nagyon vidáman élsz! (Egy kocsin jött.) Aszongya a királyfi: -Tudod, mit mondok? Ahun a vidámság van, ott mindig a bol­dogság van! A tengeri szörny aszongya: - Nízd csak, mit hoztam neked? Kinyitotta az ajtót, hát egy sárkányjány ült ott. Félig jány vót, félig sárkány. -Vedd el! Neked hoztam - aszongya -, a jányom! - Hogy képzelsz ilyet - aszongya -, hiszen hét vármegyém van, és aranytrónos király vagyok! Hogy én elvegyem ezt a szörnyeteg jányo­dat? -Nem veszed el? Ha nem veszed el, váljon minden kűvé az orszá­godba, és te meg legyél száz éves öregember, míg élsz ezen a fődön. A két testvíredbül legyen az egyikbül bika, a másik szamár, a két jány­testvíredbül legyen kacsa és tyúk. És ezt a várost hadd el örök életedre! Elrepült, elment. A városba kűvé váltak a madarak, a galambok. A két gyönyörű testvír bikának vált, a másik meg szamárnak. A két jány­testvír, az egyik kacsának, a másik meg tyúknak. 255

Next

/
Oldalképek
Tartalom