Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

- Megyek az örök igazsághoz. -Ó, kedves öcsém! Átviszlek ingyen! Nehezen találod meg! Átment hát Miska a hídon. Ment nagy, hosszú réteken, völgyeken, hegyeken, parlagokon. Megfogott egy vadat, megfojtotta, megsütötte, megette, ment tovább. Hol találja meg az élet örök igazságát? Kiírt egy nagy, hosszú pusztaságra. Semmi se vót ott, se egy kút, se állat, se fű, csak a nagy hatalmas, meleg délibáb. - Isten neki - aszongya -, fáradt vagyok, álmos vagyok! Gombát szedett, megette, lefeküdt. Mikor alszik, azt álmodja, hogy jön egy nagy bég hatalmas hadsereggel. Kincset ád neki, ű is azt keresi, amit a legíny, az élet örök igazságát, ami boldogságot ád. Aszongya Miskának a bég: -Vigyázz magadra! El ne szórd a pízt, ivóhelyekre ne menjél be, hogy meg ne romoljál! A fiú felébredt, hát ott állt előtte a nagy bég fehír lovon. Tiszta aranykincsbe vót. -Szerencsés jó napot, felsiges bég! -Ó, ó, Miska! Tudtam rulad, mán, amikor elindultál! Tudtam, mikor érsz oda, ahova érni akarsz! De vagy te nyered ameg az élet örök igazságát, vagy én! De nem bántalak! -Felsiges bég! Mi lenne neked az igazságot elvenni egy egyszerű katonáiul? Egy életet akarnál megölni? -Ide figyelj! Itt van ez az amulett, tedd a nyakadba! Ha te találod meg az igazságot, akkor boldog lesz az életed, ha én találom meg, az amulettbul - ami a nyakamba vót, amit anyám adott -, abbul meg piros vir folyik. így fogod megtudni, hogy én nyertem meg az élet örök igazságát. Leszállt bég a lovárul, adott neki aranyat, megcsókolta, elindultak két irányba. Megörült a legíny: -Mennyi arany, mennyi kincs, milyen boldog leszek! Mennyi píz leszbelüle, mennyi ennivaló! Betért egy fogadóba, hát ivott-evett, züllött, mán odavót vele. Kereskedők jöttek. - Minek menjek kard nékül, ló nékül? Sose érek az élet igazságáho! 223