Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Hát a király hazament. Sírt is, rítt is. Aszongya a felesíge: - Hát, te ugyan király vagy, de neki az Isten adta a hatalmat, azt nem veheted el! Ha viszont megtisztelsz valakit, hát az viszont neked is tiszteletedre válik. Aszongya a király: - Mit gondolsz te? Hogy tudja, hogy a katona az apja? -Elhozta az apja nekem, hogy a kisfiúnkat megszültem. Jó lesz vigyázni! - Hát mindegy - aszongya -, minek féljek? Kiült szípen, megteríttette az asztalt. Nízi az ég alján, valahun egy táltos csikó jön, egy felsiges daliával, királlyal. Leszállt. Kihúzta a kardját, belevágta a fődbe. Felismerte a fiút. - Kedves ídes fiam! Tenálad vótam, te vagy a rőzsehordó. - Én az vagyok, a rőzsehordó. De tanuld meg, hogy három országom van, három birodalmam: arany, ezüst és gyémánt. - Hát akkor mir lakol te ott abban a kis faházba, ha teneked ennyi birodalmad van, ilyen lovad meg ilyen paszomántos ruhád van? -Mer még nem jött el az ideje az átok víginek, hogy az elsüllyedt három országom feljöjjön a felszínre. -Nagyszerű, fiam! De hát akkor - aszongya - nyugodtan egyél! Evett a fiú. - Na, és most a vóna a kírísem és a kívánságom, hogy eriggy, hozd haza a két jányomat, meg a fiamat! Hohó, látta, hogy nagyot követelt. -Nagyot követelsz tülem! Én egy kis rőzsével is megelégedtem. De te meg hármat, egyszerre? Elsősorban: a fiad külön van, a két jányod meg megint külön van. -Választhatsz! Vagy a két jányodat hozom vissza egyszerre, vagy a fiadat. -A fiamat akarom! -De a fele királyságodat add nekem előre! Az aranyaidat osszuk el a szegínyeknek! 210