Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

De hát összementek, odavágott neki a Hegyi király. Mindjárt le­hullt rula az össze mágnesruha, mágnesruha nékül vót. - Látod, fiam? így vótam elátkozva! A jány meg jött, húzta az aranyhaját maga után. Aranyfoggal, ahogy nevetett, a gyönyörű rózsák jöttek ki a száján! Megcsókolta a fút. Mán akkor fent vót a palota a tengerparton, mer felnyerte az el­átkozottságbul. Hazaérkezett. Ott várta mán az apja, a bátyja is megfiatalodva. Bementek a kápolnába, rázúgtak a harangok. Megcsókolták egymást, és boldogan egymásé lettek. Egymás karjába lefeküdtek. És boldogan aludtak, meg szerelmeskedtek. Azt mondta a fiú: - Én a tied, te az enyim, ásó-kapa, nagyharang válasszon el egy­mástul bennünket! Máig is éltek, ha meg nem haltak. 1988. június 17. 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom