Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)
Bevezetés Nincs még egy személyisége a magyar művészettörténetnek, akinek élete annyira ismert lenne a közönség előtt, mint Munkácsyé. Ez elsősorban a róla szóló regények hatásának tulajdonítható, olyan műfajnak, amelyben a tények és az írói fantázia szabadon váltja egymást, a valóság keveredik az írói fantáziával - s az olvasó „életrajzként" kezeli a kor divatjának megfelelően megírt műveket. E szerint ítéli meg a „főhőst", akinek alakja azonban része nemzeti kultúránk kincsesházának, így nem közömbös, milyen képet kap róla az olvasó: tiszteletet ébreszt avagy épp tiszteletet rombol. Ezért nagy az irodalom felelőssége. Munkácsy élete hálás regénytéma. A gyalupadtól a világhírig ívelő pályája eleve megadja a regény vezérfonalát. S az „életrajz" megírásához Munkácsy maga is hozzájárult, amikor az 1880-as években Emlékeim címmel megírta gyermekkorának történetét, melyet 19 éves koráig követ végig a dickensi nyomort megelevenítve. Gyermekkorának felidézéséhez a szakirodalom is ezt a forrást használja. Kétségkívül gazdagon megrajzolt gyermekkor. De vajon igaz-e? S nincs-e több, más, amit meg kell menteni a feledésből, hiszen minden év távolabb visz az eseményektől, egyre ritkul azoknak a sora, akik ki tudják egészíteni a szótlan dokumentumokat. S kik voltak a szereplők? Hol a gyermekkor leírt világa? Ezek a kérdések vezettek Munkácsy életének kutatásakor. A munka nem volt hiábavaló. Korabeli levéltári iratok, elsárgult újságok apró cikkei, lassan előkerülő családi levelezések gazdagították az Emlékeim élményanyagát. Ennek következtében néha változik az ismert kép. Munkácsy önéletrajzában a kor divatos naturalizmusának hatása, a szélsőséges jelenetek keresése felnagyította a gyermek és a nagybácsi ellentétét. Most, a dokumentumokat vallatva Reök István alakja közelebb kerül a valósághoz. De ugyanígy változik a Munkácsy gyermek- és ifjúkoráról kialakított kép nem egy részlete is: életközelibbé, sokszínűbbé válik a források felhasználása után. A kortársak megszólaltatása a híressé vált Miska életének egyegy epizódját elevenítik meg, tágítják az Emlékeim világát. Időben túllépve Munkácsy önéletrajzán, folytattuk Munkácsy kötődésének kutatását a megyéhez, bemutatva annak forrását - elsősorban a negyedszázadon át itt lakó Reök családot -, a vissza-visszatérést, a „hazalátogatás" emlékeit, egészen Munkácsy emlékének ápolásáig. Emellett az aradi évek ismertetése is bekerült a kötetbe, mert az itt töltött időszak - ha földrajzilag kívül is esik - beékelődik Munkácsy Békés megyei életébe, így azok megismerése teljesebbé teszi a festőművész ifjúkorának bemutatását, megértését. Munkánkkal Munkácsy Mihály előtt kívántunk tisztelegni az utókor hálájával és tisztetetével. * A könyv első kiadása elfogyott, így kerülhetett sor a másodikra. Felhasználtuk a lehetőséget, hogy bizonyos helyeken változtassunk a feldolgozáson: kiegészítsünk eseményeket a jobb megértés érdekében; a személyekről bővebb tájékoztatást adjunk; néha kiemelünk szövegrészeket a mondanivaló hangsúlyozása végett; s néhány helyen újra fordítottuk Munkácsy önétetrajzának francia nyelvű eredeti szövegét, mert a magyar fordítás eltér ettől. 7
