Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

Nincs még egy személyisége a magyar művészettörténetnek, akinek élete annyira ismert lenne a közönség előtt, mint Munká­csyé. Ez elsősorban a róla szóló regények hatásának tulajdonítható, olyan műfajnak, amelyben a tények és az írói fantázia szabadon váltja egymást, a valóság keveredik az írói fantáziával - s az olva­só „életrajzként" kezeli a kor divatjának megfelelően megírt műveket. E szerint ítéli meg a „főhőst", akinek alakja azonban ré­sze nemzeti kultúránk kincsesházának, így nem közömbös, milyen képet kap róla az olvasó: tiszteletet ébreszt avagy épp tiszteletet rombol. Ezért nagy az irodalom felelőssége. Munkácsy élete hálás regénytéma. A gyalupadtól a világ­hírig ívelő pályája eleve megadja a regény vezérfonalát. S az „életrajz" megírásához Munkácsy maga is hozzájárult, amikor az 1880-as években Emlékeim címmel megírta gyermekkorá­nak történetét, melyet 19 éves koráig követ végig a dickensi nyomort megelevenítve. Gyermekkorának felidézéséhez a szakirodalom is ezt a forrást használja. Kétségkívül gazdagon megrajzolt gyermekkor. De vajon igaz-e? S nincs-e több, más, amit meg kell men­teni a feledésből, hiszen minden év távolabb visz az eseményektől, egyre ritkul azoknak a sora, akik ki tudják egé­szíteni a szótlan dokumentumokat. S kik voltak a szereplők? Hol a gyermekkor leírt világa? Ezek a kérdések vezettek Munkácsy életének kutatásakor. A munka nem volt hiábavaló. Korabeli levéltári iratok, elsár­gult újságok apró cikkei, lassan előkerülő családi levelezések gazdagították az Emlékeim élményanyagát. Ennek következtében néha változik az ismert kép. Mun­kácsy önéletrajzában a kor divatos naturalizmusának hatása, a szélsőséges jelenetek keresése felnagyította a gyermek és a nagybácsi ellentétét. Most, a dokumentumokat vallatva Reök István alakja közelebb kerül a valósághoz. De ugyanígy válto­zik a Munkácsy gyermek- és ifjúkoráról kialakított kép nem egy részlete is: életközelibbé, sokszínűbbé válik a források fel­használása után. A kortársak megszólaltatása a híressé vált Miska életének egy-egy epizódját elevenítik meg, tágítják az Emlékeim világát. Időben túllépve önéletrajzán, folytattuk Munkácsy kötődé­sének kutatását a megyéhez, bemutatva annak forrását - első­sorban a negyedszázadon át itt lakó Reök családot -, a vissza­visszatérést, a „hazalátogatás" emlékeit, egészen Munkácsy emlékének ápolásáig. Emellett az aradi évek ismertetése is bekerült a kötetbe, mert az itt töltött időszak - ha földrajzilag kívül is esik ­beékelődik Munkácsy Békés megyei életébe, így azok megis­merése teljesebbé teszi a festőművész ifjúkorának bemutatá­sát, megértését. Munkánkkal Munkácsy Mihály előtt kívántunk tisztelegni az utókor hálájával és tisztetetével. (Czeglédi Imre)

Next

/
Oldalképek
Tartalom