Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)
A város a múzeum falain kívül is őrzi, hirdeti Munkácsy emlékét. Az ötvenes évekre az Andrássy (akkor Tanácsköztársaság) út jobb oldalán az egykori fatelepek és a Szik tér helyén alakították ki a Munkácsy teret, amelyen 1959-ben állították fel Borsos Miklós Munkácsy-szobrát. A tér ugyan 1975-ben új nevet kapott, és a szobor is elkerült a múzeum kertjébe, de a jubileumi előkészületek során a tér visszakapta Munkácsy nevét. A Körös-csatorna jobb oldalán, a Gyulai út és a Bajza utca között a hetvenes években létesítették a szoborsétányt, amelyen Vilt Tibor Munkácsy-szobra emlékeztet a festőművész csabai kötődésére. A Steiner-(később Omaszta-)kúria a Gyulai úton, Munkácsy gyermekkorának boldog színhelye, szerencsésen elkerülte az utóbbi évtizedek nagy városrendezését. A 160 éves kúriában országos és helyi összefogással Munkácsy születésének 150. évfordulója alkalmából 1994-ben nyílt meg a Munkácsy Emlékház, szép eredménye annak a munkának, melyet a város tett Munkácsy emlékének őrzésére, hirdetésére. Békésen az 1930-as években az akkori múzeumigazgató kezdeményezésére jelölték meg emléktáblával azt az épületet, ahol Munkácsy a két leányportrét festette. Azóta a régi házat lebontották, emeletes épült a helyére, s a Széchenyi tér 2. sz. alatt, ennek falán új táblát lepleztek le 1973-ban. (A táblán a két nevet összecserélték - helyesen Nagy Irmát és Tóth Matildot -, és az 1866-os év is kétes, a családi hagyomány és az eddig leírtak alapján valószínűbb, hogy 1865-ben készült a két kép.) KÉT BARÁT BÉKÉSBŐL Jó néhány névvel találkoztunk eddig, akik Békéscsabán vagy Gyulán kapcsolatba kerültek Munkácsyval, s ez a baráti kapcsolat mindvégig fenn is maradt, ha ritkán is adódott alkalom a találkozásra. Két nevet azonban nem említettünk Békés megyéből, akik már a Párizsban élő Munkácsyval kerültek baráti viszonyba: Justh Zsigmond és Oskó Lajos, mindketten Orosházáról, illetve környékéről származnak. A 3000 holdas Justh birtokból 365 hold volt Pusztaszenttornyán, amely Justh Zsigmond szülőhelye (1863), később működésének központja lesz. Tizenhárom évvel idősebb bátyja, Gyula politikusi pályára lépett, a finom lelkű, beteges Zsigmond irodalmi munkásságával vált ismertté. Budapesten érettségizett, majd Kiéiben, Zürichben és Párizsban végezte tanulmányait, így vált fiatalon széles látókörű emberré, aki jó megfigyelőképességével, korát meghazudtoló éleslátással, pregnáns jellemzésekkel rajzolta meg Párizs, majd a magyar uralkodó osztály világát. Hogyan került kapcsolatba Munkácsyval, nem tudjuk. Munkácsy nyitott volt minden magyar iránt, aki Párizsban járt, s ezekben az időszakokban élte fénykorát művészete és társasági élete, így nem volt nehéz bekerülni társaságába. Justh Zsigmond emlékkönyve már 1884-től tartalmaz Munkácsytól egy önkarikatúrát. 1885-től majd minden évben kiutazik Párizsba. A „finomtelkű, karcsú, szőkehajú, elegáns, arisztokratikus" ifjú szellemes társalgónak bizonyult, tudott alkalmazkodni, így módja volt beilleszkedni a párizsi szalonok világába. Tapasztalatait 1888-ban január 1-től május 31-ig vezetett naplójában összegzi, gondosan bejegyez minden látogatást, listára veszi a jelenlévőket, s alkalomadtán véleményt is mond, név szerint is jellemezve a szalon kiszemelt vendégeit - vagy akivel épp sikerült találkoznia. Mivel a naplót önmagának írta - 50 évig megtiltotta a kiadását -, megengedhette magának, hogy röviden, élesen fogalmazzon, az általa legjellemzőbbnek tartott vonásokkal „rögzítse" benyomásait. Az eltelt öt hónap alatt mintegy tizenöt alkalommal szerepel Munkácsyékkal együtt Munkácsyéknál vagy más társaságban -, s a bejegyzések szerint Munkácsy közvetlen barátságába fogadta. Mennyi szerepe volt ebben Justh Zsigmond személyiségének, s mennyi annak, hogy szegről-végről földiek voltak (Munkácsy ifjúkorának emléke, Gerendás Orosházától keletre, Pusztaszenttornya északnyugatra fekszik, alig tíz kilométerre) - nem tudni. 152
