Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)
MUNKÁCSY EMLÉKE Munkácsy halálának hírére megmozdult a megye és az érintett városok képviselő-testülete. Békés megye nevében dr. Fábry Sándor alispán részvéttáviratot küldött Munkácsy özvegyének, s a ravatalra koszorút helyeztetett: „ Özvegy Munkácsy Mihályné úrnőnek Endenich Békésvármegye, mely a kezdőnek otthont nyújtott, mély fájdalommal értesült a tökéletességet elért művészpálya végéről. A nagy hazafi és lánglelkű művész elhunyta felett mély részvétét fejezi ki a vármegye közönsége nevében FÁBRY alispán" A távirat szövegét május 6-án hozza nyilvánosságra a Békés, Munkácsyné köszönő levelét a május 28-án tartott megyei közgyűlésen ismertetik. Ugyanazon a közgyűlésen terjesztik elő Kolozsvár köriratát Munkácsy emlékének megörökítése tárgyában. A törvényhatósági bizottság „hazafias kötelességének tekinti" Munkácsy emlékének megörökítéséhez való hozzájárulását, tekintve azonban, hogy a megörökítés módozata nincs tisztázva, annak megismerésére az alispánt bízzák meg. Év vége felé az Országos Képzőművészeti Társulat felhívására a fővárosban felállítandó Munkácsy-szoborra 100 koronát szavaz meg a közgyűlés. Két nappal a temetés után, május 11-én Békéscsaba város közgyűlése „Munkácsy Mihály elhalálozása alkalmából életének megörökítését" tűzte napirendre. A képviselő-testületi jegyzőkönyv szerint: „A tanács azon intézkedése, mely szerint Munkácsy Mihály ravatalára a város közönsége nevében koszorút helyeztetett, s az özvegynek a közönség részvételét fejezte ki, -jóváhagyólag tudomásul vétetett. Egyhangúlag elhatároztatott, életének megörökítése végett azon ház, melyben mint asztalos tanonc volt - emléktáblával jelöltessék meg, az utca nevéről neveztessék el; végül emelendő országos szobrára 500 kor. adomány szavaztatott meg." Az ügy intézésére öttagú bizottságot küldtek ki. Munkácsyné levelét, amelyet a „férje elhunyta alkalmából küldött részvétnyilatkozatra" köszönetül küldött, a június 15-i közgyűlésen ismertették. Gyulán, a május 12-ére összehívott rendkívüli közgyűlésen napirend előtt tárgyalták a Munkácsy halálával kapcsolatos indítványt: „Dr. В erényi Armin városi képviselő a magyar nemzet nagy halottja, legnagyobb festőművésze fölött - aki életének zsenge ifjú korát városunkban élte át, - Munkácsy Mihály elhunyta feletti részvétének kifejezést adva, a következő indítványt terjeszti a közgyűlés elé: 1. Fejezze ki Gyula város közönsége a nagy mester elhunyta felett érzett mély fájdalmát s juttassa azt megfelelő módon a bánattól sújtott özvegy tudomására. 2. Határozza el a közgyűlés, hogy Gyula város egyik utcáját az elhunyt, hazánk dicső nagy fia tiszteletére Munkácsy Mihály utcának nevezi el s az erre vonatkozó javaslat tételével a tanácsot megbízza." A határozat szerint: „A képviselő testület Dr. Berényi Armin képviselő indítványát egyhangúlag elfogadja és Munkácsy Mihály gyászos elhunyta felett érzett hazafiúi nagy fájdalmát és mély részvétét ezennel jegyzőkönyvileg megörökíti; egyidejűleg pedig Munkácsy Mihály özvegyéhez a következő részvét táviratot intézi: ,Nagyságos Asszonyunk! Gyula városa képviselő testülete május hó 12 én tartott közgyűlésén mély fájdalommal emlékezett meg ama megrendítő csapásról, amely Nagyságodat, valamint Magyar hazánkat felejthetetlen férj ének gyászos elhunytával érte. Városunk, mely szerencsés volt a nagy Munkácsy Mihálynak mint fiatal embernek éveken át 147
