Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

51. kép. Munkácsy szegénységi bizonyítványa Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba ja rajzait. 1863-ban azonban, amikor Pesten újra találkozik egykori gyulai ismerősével, Odry Lehel színésszel, neki újságolja, hogy már nem Lieb Mihály a neve, hanem Munkácsy. Az ötlet még Aradról való. Albrecht Ferdinánd asztalosműhelyében szokásban volt, hogy a legényeket nem vezetéknevükről különböztették meg, hanem származási helyükről. így lett Liebből „munkácsi Miska". A nevet később fel is vette, de hivatalos írásokban kénytelen volt mindkét nevét használni: Lieb-Munkácsy s ennek változataiban: Munkácsy Lieb, esetleg zárójeles alakban. A kiegyezés után az eddigi művésznév hivatalos felvételére talán ösztönzést kaphatott a törökbálinti Steiner bácsitól is, aki ez év februárjában kapta meg az engedélyt a Kövi név használatára. No, és most érte el a 24. életévét, a nagykorúságot, amikor már önállóan dönthetett ilyen ügyekben. Különös, hogy Munkácsy csak magyarországi tartózkodása legvégén kérvényezte a név121