A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)
Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Kiss Gábor: Avar kori préselőminta Zselickislakról
Kiss Gábor vagy a kétféle készítésű verettípus egyidejűleg is használatban volt. 29 Az újabb vizsgálatok eredményei a később kiteljesedő avar bronzöntőipar számára „prototípus"-ként szolgáló déli eredetű öntvények 7. század végi jelenlétét egyre inkább tényként valószínűsítik, hasonlóan egyes női ékszerekhez (mellboglár, fülbevalók, stb.). 30 Végletekig leegyszerűsítve a technikai váltás folyamatát, nemigen történt más, mint hogy az idő előrehaladtával magát a „sokszorosított préselőmintát" szerelték fel az övekre a bronzöntésben amúgy is járatos mesterek. Ez a megoldás az övdíszítés tekintetében hosszú távon kétségtelenül jóval tartósabb megoldásnak bizonyult a préselt veretek alkalmazásánál. A préselési technika ezek után az övek esetében szinte kizárólag már csak a javítások elvégzésére szolgált. A felszegecselt „préselőminták", amelyeket kezdetben gyakran az igaziakhoz hasonlóan az egyenes hátlap és a tömör kivitel jellemez, az idő előrehaladtával könnyebbek, áttörtek lettek, hiszen eredeti funkciójuk megváltozott. Megemlítendő még, hogy az öntött övdíszeknek példaként szolgáló vagy ekként szóba jöhető déli áruk (csatok, veretek, stb.) felerősítése (egybeöntött fülek vagy szegecsek formájában) legtöbbször eltér a szokványos avar szerelési módtól, az egyszerű szegecseléstől. Az övek díszítésében a 7-8. század fordulóján egy-két évtized alatt lezajlott technikai váltás egyik szép emléke a bemutatott zselickislaki préselőminta, amely a 7. század utolsó évtizedeiben készülhetett. Eddig lappangó és most újra előkerült darabunk azért is bír kiemelkedő fontossággal, mert díszítésének párhuzamai révén - amelyek elsősorban a (tengeri és szárazföldi) kereskedelmi csatornákon át terjedtek el - egymagában összeköti a Földközi-tenger mediterrán vidékét és annak környékét a távoli Közép-Ázsia tájaival. Megjegyzések a békéscsabai préselőmintáról 2001-ben látott napvilágot egy másik - nem kevésbé fontos - késő avar kori préselőminta publikációja Medgyesi Pál tollából. 31 E Békéscsaba határában 1997ben napvilágra került darab értékeléséhez szeretnék még néhány megfigyeléssel hozzájárulni. 32 E szóban forgó másik préselőtő két oldalán található téglalap alakú térbe komponált és pozitív préselést lehetővé tevő indamintán ugyanis szintén feltűnik a háromlevelű indák egyik variációja. 33 Nagysága és formája alapján a préselőminta ezen része szerintem is varkocsdíszek - méghozzá egy eddig eléggé ritkán felbukkanó indadíszes típus - előállítására szolgált. Ugyanilyen díszítésűt (tehát préselőtövünk felhasználásával készültet) én sem ismerek és többé-kevésbé hasonlóról is csak 5 párról tudok (10. táblázat). Az őket rejtő sírok mellékletei alapján ezeket a 7. század végén, illetve a 8. század elején készíthették. A leghasonlóbb indakompozíciót mutató példányok az alattyán-tuláti temető 284. sírjából származnak, 34 amelyek a 7. század végén kerülhettek sírba. 29 A kérdéskörhöz lásd: GARAM 1995. 424-425; KISS 1998. 183. 30 Az újabb eredményekről lásd: DAIM 2000a; GARAM 2001. 31 MEDGYESI 2001. 32 Itt köszönöm meg Medgyesi Pál barátomnak, hogy lehetővé tette a préselőminta és a róla készült lenyomat tanulmányozását. 33 MEDGYESI 2001. 4. kép 1-2. 34 KOVRIG 1963. Taf. XXI/284/34-35, Taf. LIV/1-2; ANDRÁSI 1996-1997. 1. kép 2a. 300